A képeken látható autót 1925. szeptember 5-én helyezték forgalomba, és eleinte Montbéliard utcáit koptatta, nem is sejtve, hogy egy évszázaddal később egy magyar veteránrajongó kezei között kel új életre. 1925 és 1929 között 7300 példány készült a Peugeot 172 R-ből, zömében négyszemélyes zárt kivitelben. A muzeális minősítés miatt Kovács Tamás úr, az autó itthoni gazdája az alváz és motorszám alapján lekérte a múzeumból e példány eladásának pontos dátumát, illetve a helyszínét. Érdekesség, hogy az autó első otthona ma Peugeot-múzeumként működik.

Fotó: Peugeot
Végtelenül puritán az utastér: két ember fér el benne viszonylag kényelmetlenül, az ülések nem állíthatók, tehát rövid lábúak nehezen érik el a pedálokat.
A műszerfal is egyszerű: van nyomógombos indítás, gyújtáskapcsoló, kétállású világításkapcsoló és két műszer.
Az egyik egy kézi felhúzású óra – pont, mint a drága és nemes karórák –, és felhúzás után néhány napig mutatja az időt. A másik műszer a sebességet és a megtett kilométereket jelzi, valamint azt is mutatja, hogy mikor kellene fokozatot váltani.

Fotó: Peugeot
A háromfokozatú váltó nem az, amit a mai autókhoz szokott embernek ajánlanánk. Előremenethez hátra kell húzni a kart, az üres utána jön, aztán pedig az egyes, kettes és hármas. Külön művészet a visszaváltás, főleg ha közben a pedálok sorrendjét is meg kell szokni: a gázpedál van középen, a fék pedig jobbra. Csak a hátsó kerekek fékezettek, méghozzá két apró, nagyjából húszcentis dobfékkel. Emiatt az autó előrelátó sofőrt kíván, aki nemcsak tartja a követési távolságot, hanem nagy ráhagyással kezdi meg a fékezési manővert.
A differenciálmű hiánya is megmosolyogtató
– ennek helyén ugyanis a váltó van, ami egyszerre hajtja mindkét hátsó kereket. Kis sebességgel kanyarodni olyan érzés, mintha az autó kissé megmakacsolná magát – az ívbelső gumik viszont vészesen kopnak, mert a Peugeot makacs elszántsággal radírozza őket az aszfaltra. Pedig az abroncsokat nem könnyű pótolni. A jelenlegi szettet az eredeti mintázattal a Michelin gyártotta újra – de csak öt darabot, hogy legyen tartalék. A felszereléskor azonban kiderült: a hátsó kerekek mérete kicsit eltér az elsőkétől, így kettőt újra kellett gyártatni.