A visszaható igékkel rokonságot mutatnak az úgynevezett kölcsönös igék, ezek is -kozik, -kezik, -közik képzőkkel jönnek létre, és olyan cselekvést, történést fejeznek ki, amelynek során a cselekvők tevékenysége kölcsönösen egymásra irányul, például: ölelkezik, sakkozik, birkózik, malmozik, kergetőzik, értekezik. A kölcsönösségre utalhatunk kölcsönös névmással: A gyerekek malmoznak egymással. Halmozott alannyal: András és a kutyája kergetőznek a réten. Alannyal és társhatározóval: Te pedig értekezz a tanároddal!
Ugyancsak ezekkel a képzőkkel létrehozhatunk cselekvő igét is, például imádkozik. Ez nem azt jelenti, hogy imádja magát, tehát nem visszaható, ilyenek még a várakozik, költekezik, fegyverkezik, szánakozik, ítélkezik, vétkezik igék. És még egy igetípus létrejöhet így, az úgynevezett mediális, azaz középige, ez a cselekvő és szenvedő igék között helyezkedik el, történést vagy állapotot fejez ki: szégyenkezik, kínálkozik, következik, ütközik, váltakozik.
