Oltakozik – Többen megkérdőjelezik, helyes-e a kifejezés

A járvány természetesen ontja magából az új kifejezéseket, a legfrissebb, még meleg és ropogós a vakcinaútlevél, amely jelentéssűrítő összetétel, ez napjainkban a legjellemzőbb szóalkotási mód. Ezenkívül mostanában ismerkedtünk meg a hőmérőkapuval, a hőmérő pisztollyal, az ökölpacsival és a könyökpacsival. Mind-mind azt bizonyítja, hogy a magyar nyelv élő, sokszínű, használói megalkotják az új kívánalmak szabta kifejezéseket.

Bizonyos értelemben új szónak tekintjük azt is, amikor valamely szaknyelvi rétegből a köznyelvbe kerül át egy kifejezés, és ilyen az oltakozik ige is. Többen meg is kérdőjelezik, hogy helyes-e ez a kifejezés, mivel még nem hallották. Igen, helyes. Balázs Géza már 2019-ben szótározta az Édes Anyanyelvünk Új szavak, szólások című rovatában, így:

„oltakozik (az orvosi szlengben) beoltatja magát (pl. influenza elleni védőoltással). Pl. nem késő oltakozni.”

Hihetetlen vehemenciával támadták ezt a szót a nyelvhasználók az interneten, sőt megjelentek szélsőséges vélemények is. „Tiltakozom az oltakozni szó használata miatt!” „Mégis egyenesen hányingerkedem emiatt. Lehet, hogy hányakozni is fogok, ha hallom még. Vágyakozom rá, hogy többet ne hallakozzam.” „A tüzet a tűzoltók egyre-másra oltakozzák!” „Nincs ilyen kifejezés. Megerőszakoltad a szót. Be kell oltatni/oltatnod magad, szerintem így a helyes.” „Aki használja, az nem tud magyarul. Sok ilyen hiba van manapság sajnos.”

Mindez tipikusan ortológus magatartásmódra utal, arra, hogy mindenáron ragaszkodni kell a hagyományoshoz, jelen esetben ahhoz, hogy ha nem volt ilyen kifejezés eddig, hát ne is legyen. Ezt az attitűdöt tudomásul lehet venni, tudjuk, hogy kilenc és fél millió nyelvművelő országa vagyunk, ahol a vélemény szabad, és ez így helyes. Azonban szakmailag a fenti vélemények erősen kifogásolhatók. Még egyet érdemes idézni: „Az oltakozik szó nem azt jelenti, hogy valaki beoltatja magát, hanem azt, hogy ő saját magát oltja be. Ha a tiltakozik azt jelenti, hogy ő tiltakozik valaki vagy valami ellen, akkor az oltakozik azt jelenti, hogy ő oltja be magát, ő csinálja, nem vele csinálják.”

Lássuk akkor a magyarázatot! Az oltakozik ige visszaható fajtájú, tágabb értelemben a cselekvő igék sorába tartozik, abból hozzuk létre, jelen esetben az olt igéből a -kozik képzővel. A visszaható igéink száma nem túl nagy, például: fésülködik, mosakodik, törülközik, borotválkozik, ajánlkozik, méredzkedik. Ez az igetípus azt fejezi ki, hogy az alanytól kiinduló cselekvés vissza is hat rá, vagy önmagára irányul. Át lehet alakítani egy tárgyas, cselekvő ige és visszaható névmás kapcsolatára, például: felruházkodik ‒ felruházza magát, megalázkodik ‒ megalázza magát. Az oltakozik esetében valóban igaz, hogy némileg más a felbontása, mint a fent felsoroltaké, mivel a szószerkezet alaptagja egy műveltető ige, és nem cselekvő, ahhoz kapcsolódik a visszaható névmás: beoltatja magát. (Szinte soha nem fordul elő az, hogy valaki saját magát oltja be védőoltással.)

A visszaható igékkel rokonságot mutatnak az úgynevezett kölcsönös igék, ezek is -kozik, -kezik, -közik képzőkkel jönnek létre, és olyan cselekvést, történést fejeznek ki, amelynek során a cselekvők tevékenysége kölcsönösen egymásra irányul, például: ölelkezik, sakkozik, birkózik, malmozik, kergetőzik, értekezik. A kölcsönösségre utalhatunk kölcsönös névmással: A gyerekek malmoznak egymással. Halmozott alannyal: András és a kutyája kergetőznek a réten. Alannyal és társhatározóval: Te pedig értekezz a tanároddal!

Ugyancsak ezekkel a képzőkkel létrehozhatunk cselekvő igét is, például imádkozik. Ez nem azt jelenti, hogy imádja magát, tehát nem visszaható, ilyenek még a várakozik, költekezik, fegyverkezik, szánakozik, ítélkezik, vétkezik igék. És még egy igetípus létrejöhet így, az úgynevezett mediális, azaz középige, ez a cselekvő és szenvedő igék között helyezkedik el, történést vagy állapotot fejez ki: szégyenkezik, kínálkozik, következik, ütközik, váltakozik.