Nógrádi György: A tizedik szankciós csomag Oroszországot nem kényszerítette térdre, de Európa folyamatosan gyengül

A GMO-kezelt, gyenge minőségű ukrán búza, amely semmilyen EU-s előírásnak nem felel meg, hamarosan szabadon ömölhet be az EU piacaira?

RUSSIA-UKRAINE-CONFLICT-ART Fotó: KIRILL KUDRYAVTSEV

Naponta újabb és újabb béketervek vannak. Ezek a kínai, az indonéz, a brazil, a vatikáni kompromisszumokra épülnek. Ukrajna még tárgyalni sem hajlandó róluk. Véleményük szerint egyetlen béketerv lehetséges: az ukrán. Területfeladásról szó sem lehet. A világ támogassa az ő tízpontos tervüket.

A szlovén államfő kijelentette, hogy a béke melletti kiállás nem jelent oroszbarátságot.

Offenzíva áttörés nélkül?

A legfejlettebb országok G7-csúcstalálkozójára meghívott harmadik világbeli államok, Brazília, India, Indonézia sokkal differenciáltabban látták a háború menetét és a lehetséges kimenetelét, mint a nyugati országok.

Új elem, hogy három NATO-tagállam – Szlovákia, Bulgária és Görögország – lakosságának a többsége is úgy véli, hogy az orosz–ukrán háborúért a felelősség nem egyedül az oroszokat terheli.

Időközben elkezdődött a régen várt offenzíva. A cél nyilvánvaló. Az ukránok a nyugati igényeknek megfelelően támadnak, és a vilniusi NATO-csúcsra eredményt akarnak felmutatni. A támadás első óráiban sikeres áttörés nem látszott, de nagyszámú emberáldozat igen. Az oroszok eddig feltartóztatták az ukrán támadást, és a nyugati technika komoly veszteségeket szenvedett el. Hogy ebből mennyi volt az orosz siker és mekkora szerepet játszott az ukrán katonák esetleges gyenge kiképzése, az majd a háború utáni elemzésekből fog kiderülni.

A nyugati szakértők május közepére várták az ukrán támadást. A késés hatásait szintén napok vagy hetek múlva lehet megítélni. Az ukrán álláspont az, hogy a támadás csúszásának oka, hogy a Pentagonból dokumentumok szivárogtak ki. Az, hogy ebben mennyi az igazság, szintén kérdéses.

Anders Rasmussen, a NATO korábbi főtitkára bejelentette, hogy ha a csúcson nem lesz érdemleges előrelépés az ukrán biztonság szavatolásában, akkor elképzelhetőnek tartja, hogy több tagállam is katonákkal fogja segíteni Kijevet. Ez még a legjobb forgatókönyv alapján is a háború újabb, brutális eszkalációját jelentené.

Norvég zsoldosok, német csatahajók

Norvégia közölte, hogy hajlandó zsoldosokat és egészségügyi személyzetet küldeni Ukrajnába. Oroszország elkezdte visszavásárolni a korábban eladott orosz fegyvereket Indiától és Mianmartól.  A gátszakadás ügyében a Nyugat óvatosan fogalmaz. Ukrajna már bejelentette, hogy kér egymilliárd eurót a gát kijavítására és újabb egymilliárdot a keletkezett károkra. Az, hogy a gát jelenleg orosz ellenőrzés alatt van, úgy néz ki, hogy nem szempont.

Egy év alatt az ukrán GDP harminc százalékkal csökkent. A szegények aránya – ukrán szintről van szó – ötről 24 százalékra növekedett.

A jó hír, hogy folyamatosan konzultálnak a háborúról az oroszok és az amerikaiak. Az is jó hír, hogy ezekről a megbeszélésekről eddig semmi sem szivárgott ki. A CIA korábbi főigazgatója, Mike Pompeo Kijevbe látogatott. Több amerikai elemző felvetette, hogy a jövőben szükség lesz egy Kína elleni amerikai–európai–orosz összefogásra. A papír persze mindent kibír.  

A Távol-Keleten szintén nőtt a feszültség. Az USA vezetésével Kína-ellenes szövetségek jönnek létre. A német védelmi miniszter bejelentette, hogy 2024-ben Berlin két hadihajót küld a csendes-óceáni térségbe. Ilyen csatahajók küldése Európából a Távol-Keletre a történelemben az esetek többségében mindeddig nem volt sikeres.

Fülöp-szigeteki hadihajó bemutatója a Dél-Kínai-tengeren 2023 májusában. Fotó: AFP/Ali Vicoy

Véleményem szerint a Távol-Keleten a feszültség jobban eszkalálódik, mint az orosz–ukrán fronton, csak a világ – legalábbis az amerikai és az európai közvélemény – kevesebb figyelmet szentel ennek a kérdésnek.

Borítókép: Látogatók Vaszilij Nyeszterenko „Oroszok vagyunk, Isten velünk van” című hazafias moszkvai tárlaton 2023 májusában. (Fotó: AFP/Kirill Kudrjavstev)