A házasságban élők, gyermeket nevelők a leginkább elégedettek az életükkel – mutat rá Rövid Irén szociológus a Család – Gyermek – Jövő – Tanulmányok a családtudomány köréből című kötetben. Ám az elégedettséghez vezető út igen körülményes, mivel kitolódott a párválasztás és ezzel együtt a gyermekvállalás időpontja. Bali János néprajzkutató, kulturális antropológus a nagymintás ifjúságkutatásokat alapul véve arról értekezik a már említett könyvben, hogy a családalapítás „szigorú előfeltétele” lett számos életesemény, mint a stabil párkapcsolat, a tanulmányok elvégzése, valamint a részben vagy teljes mértékben önálló egzisztencia megteremtése. A magyar fiatalok nem vágnak bele a gyermekvállalásba, amíg szüleikkel laknak, nem fejezik be a felsőfokú tanulmányaikat, nincs stabil párkapcsolatuk vagy nem bizonyítanak a munkaerőpiacon. Bali János szerint ha ezekből nem engednek, a gyermekvállalás egyre inkább a harmincas generációra tolódik át, különösen a diplomás nők esetén. Ez pedig azért is problémás, mert éppen ez a generáció nem talál társat.

Az Állami Számvevőszék tavaly júliusban publikált, nagy vitát kiváltó „Pink education” jelenség Magyarországon?! című elemzése a nők túlreprezentáltságának gazdasági és társadalmi következményeit vizsgálta a felsőoktatásban. A kutatás során arra jutottak, hogy a diplomás nők számának növekedése demográfiai problémákat is okozhat. De valóban a diplomás nők száma a demográfiai hanyatlás oka? – erre a kérdésre kereste a választ egy rádióbeszélgetés során Pozsgai Anita coach, szupervizor és Bedő Imre, a Férfiak Klubja mozgalom alapítója. Pozsgai Anita szerint ha megnézzük a Központi Statisztikai Hivatal különböző kutatásait az elmúlt évtizedben, azt láthatjuk, hogy komoly társadalmi problémával állunk szemben, ami nemcsak Magyarországon, hanem a nyugati társadalmakban is jelen van, ugyanis az egyedülálló 20 és 49 évesek között sokkal magasabb a diplomás nők aránya, mint a diplomás férfiaké. Így felmerül a kérdés, hogyan tudnak ezek a nők társat találni?