Kunszabó-Tomei Csilla, New Brunswick-i cserkészparancsnok és tanár szerint az amerikai iskolákban kiskortól úgy tanítják a hálaadás eredetét, hogy az a XVI. század elején Angliából bevándorló puritánok és az amerikai őslakosok közös aratási lakomája volt. Az idealizált történet szerint a massachusettsi „zarándokoknak” nevezett telepesek és az általuk „felfedezett” indiánok bőséges lakomával együtt ünnepeltek az őszi betakarítás után, ám nem világos, a puritánok Istennek vagy az indiánoknak adtak hálát. Olyan beszámoló is kering, hogy a gyakran éhező puritánok indián sírokból ásták ki az ételáldozatokat, ám az őslakosok inkább élelmet adtak nekik, és megtanították őket a túlélésre.
A szakrális esemény idővel szekuláris nemzeti ünneppé alakult. Számosan utaznak ilyenkor haza, a négynapos hétvégén együtt fogyasztják el a pulykavacsorát, így november negyedik csütörtökét néha pulykanapnak is nevezik. A tradicionális menüben a szárnyashoz édeskrumpli-püré, főtt zöldbab vagy spárga és áfonyaszósz jár, desszertnek sütőtöktorta vagy pite. Juhász Katalin néprajzkutató szerint a külföldre költözéskor vagy a korábbi hagyományokkal való szakítás, vagy a szokások fokozatos ötvözése történik, és utóbbi az általánosabb. A bevándorlóknál a nemzeti identitás megtestesítőjeként az ünnepi fogások maradnak meg legtovább. Mivel a hálaadásnak nincs párja más kultúrákban, és központi eleme az étkezés, így különösen érdekes, hogy az eltérő hátterű bevándorlók hogyan veszik át az ünnepet. Kunszabó-Tomei Csilla magyar szülei például megtartották a hálaadást, de magyar ételeket is tálalnak, édesanyja például rakott karfiolt készített. Tanítóként tapasztalja, hogy főleg az ázsiai származású családok nem ünnepelnek, mivel az ételek nagyon eltérnek saját fogásaiktól.
Magyar és amerikai fogások is megférnek a hálaadás vacsoraasztalán
– Az évek során számos hagyományt vittünk tovább mindkét oldalról, és sajátot is teremtettünk. Vannak amerikai és olasz ételeink is. A sült pulyka és az édesburgonya-ragu kiválóan megfér a prosciuttóba csomagolt spárgával, kolbásszal töltött gombával és egy hagyományos szicíliai körettel – meséli a sokadik generációs olasz származású Adrienne Villani, aki olasz származású férjével ötvözi családja és az amerikaiak szokásait.
Az első generációs magyarok egy része egyáltalán nem tartja, legtöbben kellemes amerikai hagyománynak tekintik a hálaadást, de például a tinédzserként Amerikába bevándorló Végh-Sóti Adrienne szerint ez a legkedvesebb ünnep, mert nincs a karácsonyi ajándékozási nyomás, és a menün sem kell gondolkodni. Kicsit furcsállja ugyanakkor, hogy amerikai sógornője ezen a hétvégén díszíti a karácsonyfát. Adrienne ezt korainak érzi, várni szoktak két hetet.
– Bár erősen magyarnak neveljük gyermekeinket, szeretnénk, ha tudnák: Amerika befogadta dédszüleiket és lehetőséget adott a szabad magyarságra. Így megbecsüljük az amerikai magyarságunkat – mondja el a harmadgenerációs Kelemen Bíbor, hozzátéve, hogy a hálaadás náluk az evésről szól, de az étkezési ima után mindenki elmondja, miért mond köszönetet.
A sokadik generációs családok a hála mellett tágabb környezetükre is gondolnak: sokan hívnak meg egy-két rokon nélkül élő ismerőst is. Adrienne Villanihoz emellett az elhunytak is csatlakoznak: gyertyákat gyújtanak az asztalnál „a mennyei családtagjaikért”, mert hiszik, ilyenkor ők is együtt lakomáznak a mennyben.
A karácsonyi bevásárlás kezdete
A családi eseményeken kívül a hétvége programokban is bővelkedik. New Yorkban a Macy’s áruház felvonulása vonz ezreket. Idén például 31 tematikus óriáslufit és lebegő életképet mutatnak be. Tizenegy középiskolai vagy egyetemi zenekar, 18 egyéni előadó, köztük Cher, 29 bohóccsapat és hét előadócsoport is látható lesz. Sokan hónapokkal előre szállást foglalnak a környéken, de a legtöbben a tévéből követik a felvonulást, ahogy a három NFL-, illetve számos középiskolai vagy egyetemi amerikaifutball-mérkőzést is.
1924 óta a Macy’s felvonulása a karácsonyi bevásárlási szezon nem hivatalos kezdete, de a fekete péntek kifejezés csak az 1960-as években jelent meg. Ilyenkor az üzletek nagy leértékelésekkel csábítják a vásárlókat, a közhiedelem szerint ezen a napon a legnagyobb a kiskereskedelmi forgalom, de ez nem minden évben igaz. A vevők számát tekintve valóban ez az egyik legforgalmasabb nap, de a tényleges eladásokat nézve nem feltétlenül: az szokásosan a karácsonyt megelőző szombat. Többek szerint átverésről van szó, a kereskedők előre felviszik az árakat, ebből engednek, majd karácsonyra ismét jelentősen emelnek. Ráadásul jellemzően kevés a leértékelt áru mennyisége.
Csökkenő mértékben, de még mindig milliókat hoz lázba a fekete péntek. A kereskedők hetekkel korábban elkészítik a karácsonyi dekorációt, aznap nagyon korán kinyitnak: többségük legkésőbb reggel ötkor, a nagy áruházláncok pedig éjfélkor, és csak 24 óra múlva zárnak be. A városokban ilyenkor megszokott a hajnalban órák hosszat várakozó emberek látványa, akik, amint bejutnak, lerohanják a boltot, és visznek mindent, ami a kezükbe kerül, hiszen a legvonzóbb termékekből rendszerint csak néhány darab van készleten. A legkeresettebbek általában a játékok és az elektronikai cikkek. Negyven–hetven százalékos kedvezménnyel kaphatók a konyhai eszközök, a matracok, a fejhallgatók, a tévék, a porszívók és az Apple-eszközök. Az amerikai magyarok ugyanakkor ritkán, sürgős vagy a családi kívánságlistán lévő termék miatt foglalkoznak ilyesmivel.
Egyre többeket riaszt el a korán kelés, a tömeg, ezért inkább otthon maradnak, és a 2005 óta online alternatívaként létező cyber monday-t használják ki, illetve létezik néhány kevésbé ismert alternatíva is, például a kisvállalatok szombatja vagy az adományozó kedd. A vásárlási őrület gyakorta veszi el a hálaadás jelentőségét és örömét. A black friday és a cyber monday szekuláris adventként jelzi a karácsony közeledtét, de nem jut tér a lelkiségnek, Jézus születése csak üzleti fogás.
Borítókép: A Macy's 96. hálaadásnapi felvonulása (Fotó: Getty Images)
