A University College London (UCL) kutatói a Covid–19 Human Challenge tanulmány részeként szándékosan kis adag Covid–vírust juttattak egészséges felnőttek szervezetébe, hogy megfigyeljék a vírusra adott immunválaszukat, korábban ugyanis nem lehetett pontosan meghatározni, hogy egyesekre miért nem hat a fertőzés. A szigorúan ellenőrzött vizsgálatban olyan személyek vettek részt, akik korábban nem találkoztak a vírussal, és a védőoltásokat sem vették fel.
– Ez egy hihetetlenül egyedülálló lehetőség volt arra, hogy megnézzük, hogyan néz ki az immunválasz egy új kórokozóval való találkozáskor, olyan felnőtteknél, akiknek korábban nem volt Covid–19-es kórtörténete, olyan környezetben, ahol olyan tényezők, mint a fertőzés ideje és a társbetegségek ellenőrizhetők voltak – mondta Rik Lindeboom, a tanulmány társelső szerzője a Holland Rákintézettől.
A 36 fős csoport szervezetébe orron keresztül juttatták be a SARS–CoV–2 kórokózót (magyar fordításban ez súlyos akut légzőszervi szindróma-koronavírus 2-t jelent), majd megvizsgálták az orrukból és a vérükből származó sejteket. A vírust kordában tartó alanyoknál az orr immunsejtjeinek gyors válaszát és egy korai figyelmeztető gén, a HLA–DQA2 nagyobb aktivitását figyelték meg.

A Nature című szaklapban közzétett eredmények azt sugallják, hogy azoknál az embereknél, akiknél ez a gén nagymértékben aktív, hatékonyabb lehet a Covidra adott immunválasz. – Ez azt jelenti, hogy a fertőzés soha nem jut túl a szervezet első védelmi vonalán – magyarázza Rik Lindeboom. Azonban ezek az alanyok sem voltak teljesen immunisak, az önkénteseket a vizsgálat után is követték, és néhányan később a közösségben is elkapták a Covidot. Azok az alanyoknál, akik rövid időre pozitívnak bizonyultak, a tudósok az orrsejtekben gyors immunválaszt regisztráltak az expozíciót követő egy napon belül, míg a vérsejtekben lassabb immunválaszt. Ezzel szemben azoknál, akiknél teljes fertőzés alakult ki, sokkal lassabb volt az orrvégi válasz, amely átlagosan öt nappal az expozíció után kezdődött, és lehetővé tette a vírus számára, hogy megtelepedjen. – Most már sokkal jobban megértjük az immunválaszok teljes skáláját, ami alapot nyújthat olyan lehetséges kezelések és vakcinák kifejlesztéséhez, amelyek ezeket a természetes védekező válaszokat utánozzák – árulta el Marko Nikolić, az UCL kutatója, a tanulmány másik szerzője.