Az őshaza nyomában a Föld körül

Minderről a tudományos világ eddig semmit sem tudott.

Szenzációs naplójegyzetek kerültek napvilágra a közelmúltban, amelyekből kiderül, hogy Kossuth Lajos egyik legjobb barátja és munkatársa, Berzenczey László tizenhat esztendővel megelőzte Sven Hedint Tibetben.

Minderről a tudományos világ eddig semmit sem tudott. Tudományos körökben őszinte meglepetést keltettek Berzenczey több métermázsát kitevő naplójegyzetei és iratai.

[…]

Kezébe került Güslaw Hongkongban tanyázó német szerzetes könyve arról, hogy hittérítő útján, Tibettől délkeletre talált egy népet, amely nyelvében nagyon hasonlít a magyarhoz.

Ekkor Kalifornián keresztül, ahol találkozott gróf Vas Lajossal, Hongkongba utazott. Kossuth ajánlólevelére Sir Bowrig főkormányzó, a világhírű nyelvész, gróf Széchenyi István és Horváth Boldizsár személyes barátja, rendkívül szívesen fogadta Berzenczeyt, akinek leírása szerint a világhírű angol diplomata Hongkongban 1850-ben megérkezésekor éppen Petőfi költeményeinek angol fordításával foglalkozott.

Bowrig Berzenczeyt a junani utazásról az ópiumháború miatt lebeszélte s vigasztalásul Huc francia szerzetes könyvével ajándékozta meg.

Ez a francia szerzetes volt a legelső európai ember, aki bejutott Tibetbe.

A szerzetes leírta könyvében, hogy a Kukunor vidékén, a Bajan-Klara hegységben találkozott egy hungmaul néppel.

Leírásából rá lehet ismerni a magyarral rokon népcsalád valamelyik törzsére.

Berzenczey a könyv elolvasása után Power kantoni amerikai ügyvivő segítségével megpróbált a hungmaulok közelébe jutni, a kínai kormány azonban megtagadta a beutazási engedélyt. Erre a hongkongi főkormányzó hadihajón Kalkuttába küldte Berzenczeyt, hogy India felől kísérelje meg a bejutást a Bajan-Klara hegységbe. Ez sem sikerült.

Éppen akkor ratifikálták ugyanis a lámák az egyezményt az indiai kormánnyal, amely szerint India felől a lhassai főláma engedélye nélkül fehér embernek nem szabad bemenni az országba.

[…] Az oroszok azonnal átlátták, mekkora szolgálatot tehetne Berzenczey, ha bejuthatna az elzárt belsőázsiai területre.

Orosz segítséggel Berzen­czey Taskenden át a Pamir aljára érkezett, ahol a Kaufmann-hágón keresztül a Mustagata lábainál eljutott Kasgarba.

Ő volt az első európai, aki Kasgarba eljutott.

Politikai megbízatásai azonban nem jártak eredménnyel. Ben Jakub emir megtagadta a tartózkodási engedélyt, tehát Berzenczeynek nem volt alkalma orosz–mongol barátsági szerződést közvetíteni, ő nem sokat törődött az akadályokkal, egyedül, expedíció nélkül nekivágott a Taklamakán-sivatagnak, északra felment Tien-San vidékére, átvergődött a nyolcezer méter magas Mussart-hágón és eljutott Dzsungária fontos gócpontjára, Kuldjába is.

Onnan keletre Manasba akart menni, a régi hunok XIII. századbeli fővárosába. A Masartag-hegységben visszafordult és megpihent Csakmakban, ahol egy porba-temetett várost fedezett fel.

Ezeken a területeken Berzen­czey tizenhat esztendővel előzte meg Sven Hedint.

Visszafelé jövet délkeletre fordult és a Gobi-sivatag déli területén keresztül Indiába jutott. Az első fehér ember volt, aki észak felől Ladakba érkezett. Körösi Csoma Sándor csak eddig jutott el annakidején.

(Esti Ujság, 1940. április 27.)

*

Eredeti célját, amiért életét áldozta, a magyarság őshazáját nem érte el, akár Körösi Csoma Sándor, de ennek érdekében „kénytelen” volt „mellékesen” körülutazni a Földet. Ez viszont nem is tudatosodott benne, de kortársaiban és az utókorban sem. Pedig ő az első magyar, aki ezt megtette, sőt többet is, mert kb. 70 ezer km-t utazva járta be a világot, és ilyen nagy utat előtte magányosan senki sem kísérelt meg. Ez az ő nagy érdeme – szerintünk, ugyanis ő ezt minden bizonnyal nem tartaná érdemnek! Körösi Csoma szintén mást valósított meg, mint amit akart, de ő fel volt erre készülve. Berzenczey viszont, mivel körülményei folytán a politikában nem tudott sikereket elérni, óriási akarását ebben a nagy utazásban élte ki. Felkészültség hiányában viszont, mint laikus utazó tudományos eredményeket nem érhetett el, ehelyett véghezvitt egy majd’ emberfeletti, még ma is tiszteletre méltó nagy vállalkozást, és ez semmiképpen nem kisebbíti jelentőségét. Végül is, amiként Körösi Csoma Sándor nem jutott el a Himaláján túl, a „jugarok” országába, Berzenczey Lászlónak sem sikerült a „hung maülök” földjére lépni. Ez csak Lóczy Lajosnak sikerült Széchenyi Béla expedíciójával.

(Dr. Csíky Gábor: Berzenczey László, Ázsia magányos vándora. Honismeret, 1987. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár)

Kétszáz éve, 1820. június 26-án született Berzenczey László politikus, székelyföldi kormánybiztos az 1848–49-es szabadságharcban, felfedező, őshazakutató