Liba a nemzeti ellenállásban

Életútja nem tipikus XX. századi életpálya, jóval kalandosabb és különösebb annál.

A XX. századi magyar történelem nem nélkülözte a tragikus fordulatokat. Ahogyan az egész társadalomra és annak számos kisebb-nagyobb közösségére hatottak a történelmi események, úgy az egyes emberek is közvetlenül, a saját bőrükön tapasztalták meg a politikai, társadalmi és gazdasági változásokat. A múlt századot – főként pedig annak a közepét – átélő nemzedékeknek már önmagában is kalandos volt az élete, vannak azonban olyanok ezen generá­ciókban, akiknek a sorsa különösen fordulatos és érdekes. Mégpedig úgy, hogy nem voltak is főszereplői a történelmi folyamatoknak, viszont a folyamatok főszereplőinek a közelében mozogtak, s a történések középpontjában voltak. Ilyen XX. századi (mellék)szereplője a magyar közelmúltnak Libik György (1919–1995), akiről Medgyesi Konstantin, a szegedi egyetem pedagógusképző karának főiskolai docense és a Móra Ferenc Múzeum igazgatóhelyettese írt nemrégiben életrajzi monográfiát.

Libik György hihetetlenül sokoldalú személyiség volt. Kiváló sportoló, síbajnok, mérnök, vadóc és szertelen fiatalember, aki Szent-Györgyi Albert egyetlen lányának, Nellynek a férjeként a magyar tudományos és politikai élet színterén találta magát 1944 és 1946 között, abban a két esztendőben, amíg a házasságuk tartott. Esküvői tanújuk egyébként Karig Sára műfordító, a szovjet kényszermunkatáborokat megjárt szociáldemokrata politikus és Feren­czy Béni szobrászművész volt. Kapcsolatban voltak Radnóti Miklóssal is, akinek a kéziratait a Libik-házban rejtették el 1944-ben. Gyarmati Fanni – Fifi, Radnóti játékos becézésében: Fif – meleg hangon emlékezett meg Libik és Nelly szerelméről a naplójában. Libik György sofőrként közreműködött abban a sikertelen akcióban, amely Szerb Antalt igyekezett megmenteni a – végül a halálát okozó – munkaszolgálatból. A zsidó származása miatt a magyar társadalomból jogi eszközökkel – és jogi értelemben – kirekesztett Szerb egyébként saját maga választotta a munkatáborban maradást, bízott ugyanis a magyar államban, hitt a saját megingathatatlan magyarságában. Libik a svéd diplomáciai képviselet Raoul Wallenberg szervezte embermentő munkájában is részt vett, együttműködött a kommunista Major Tamással, az antifasiszta nemzeti ellenállásban társai Liba, illetve Libás fedőnéven emlegették.

A műegyetemet végzett Libik György a koa­líciós években nemcsak Szent-Györgyivel volt kapcsolatban, aki akkor még államfőjelöltként is szóba került, s tagja volt a magyar törvényhozásnak, de főmérnökként a Gerő Ernő vezette közlekedési minisztériumban dolgozott. Válásukat csalódottan és felháborodottan vette tudomásul a „hídverő” kommunista politikus. Libik 1956-ban a Nagy Imre-kabinet háttérembereként igyekezett támogatni a magyar szabadság ügyét, s a kormány megbízottjaként november első napjaiban Bécsben a segélycsomagok szállításának és elosztásának megszervezésén munkálkodott. Később Svédországba emigrált, és mérnökként dolgozott. Beutazta az egész világot, még az ikonikus beatköltővel, Allen Ginsberggel is megismerkedett. Többször hazalátogatott Magyarországra, s egykori tudományos, művészeti, politikai és régi baráti kapcsolatait is fölelevenítette. Természetesen személye a Kádár-kor állambiztonságának figyelmét sem kerülte el, jelentések sorát készítették róla.

A rendszerváltozás idején Libik György regényes életéről Csengey Dénes költő, író, irodalomtörténész, a Magyar Demokrata Fórum politikusa tervezett könyvet írni. Végül ez – Csengey korai halála miatt – nem valósult meg. Részben ezt a hiányt is pótolja Medgyesi Konstantin most megjelent kötete, amely politikai krimiként és lebilincselő életrajzi regényként is olvasható, hiszen az értekező próza a széppróza elemeivel vegyül a műben. Azonban egyáltalán nem fikció a történet! Számos levéltári és egyéb közgyűjteményi forrás mellett Medgyesi számos memoárrészletet és interjúanyagot használt föl a munkája megírásakor. Libik György életútja nem tipikus XX. századi életpálya. Jóval kalandosabb és különösebb annál. Viszont rámutat arra, hogy a mozgalmas történelmi korszakok milyen erősen meghatározzák a hétköznapi vagy olykor – mint jelen esetben – nem is olyan hétköznapi emberek életét.

(Medgyesi Konstantin: Egy 20. századi fenegyerek. Libik György, az embermentő. Jaffa Kiadó, Budapest, 2025, 248 oldal)