Erőd a múzeumban

Az utolsó szakaszába fordult a Nagy Egyiptomi Múzeum építése, amelynek átadása két éven belül megtörténik. Számos más kulturális létesítmény is készül az országban, így a sarm-es-sejki vagy a gurdakai műcsarnok. A kairói vezetőség nem sajnálja a pénzt, hogy ismét elérje a 2010-ben rögzített 15 milliós turistaszámot, ami számára létkérdés.

Pósa Tibor
2019. 11. 25. 16:00
Members of the media are seen in front of the pharaonic mummy of Sennedjem after it was removed from his coffin at the National Museum of Egyptian Civilization (NMEC) in Cairo
Szennedzsem fáraó múmiája a sajtó kereszttüzében. Felcsigázni a közvéleményt Fotó: Amr Abdallah Dalsh Forrás: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kairótól pár kilométernyire, a gízai piramisok lábánál teljes erővel zajlik az építkezés. Hatalmas épület emelkedik ki a homokból. Az egész építési terület nagysága 50 hektárt tesz ki, a 12 emeletes múzeumban 24 ezer négyzetméter kiállítási felület lesz. Ez pont a duplája a párizsi Louvre-énak. A munkálatokban ötezernél többen is dolgoznak. Az egyiptomi muzeológusok a tervek szerint 100 ezer műtárgyat állítanak ki, amelyek mintegy négyezer évet fognak át. Aki minden egyes tárgyat meg akar nézni, az akár több hetet is rászánhat, hogy elmerüljön a fáraók világában.

A most még világ körüli úton lévő Tutanhamon-kiállítás alig több mint kétszáz műtárgyból áll. A Nagy Egyiptomi Múzeum, angol rövidítéssel GEM külön szárnyában bemutatják a fiatalon elhunyt uralkodó sírkamráiban talált csaknem összes kincset. Kilencvenhat nagy méretű szobor vezet majd a Tutanhamon-termekbe. Ötezer kiállítási tárgy lesz látható.

A kairói kulturális kormányzat nagy dobást készít elő Gízában. Az ötlettől a megvalósulásig igen sok időre volt szükség. Még Hoszni Mubarak elnöksége idejében fogalmazódott meg a gondolat, hogy a Tahrir téren álló, 1902-ben épült palotából elköltöztetve, amely már ekkor elavult volt, a kairói piramisok közelében kellene kialakítani egy hatalmas központi kiállítóhelyet. A közel-keleti történelem azonban közbeszólt, többszörösen is. Előbb az 1991-es öbölháború akasztotta meg az elképzeléseket. Végül 2002-ben bonyolították le a nemzetközi tervpályázatot. Az 1556 jelentkező közül az ír pályamunkát, Heneghan és Peng terveit tartották kivitelezésre méltónak.

Az átadást ekkor 2015-re tervezték. Csakhogy 2011-ben jött az arab tavasz. Forradalmi események követték egymást Egyiptomban is, amelyek kicsúsztak a csupán személyi változást kezdeményező amerikai kezekből. Több évre leállt a GEM építése. Voltak olyan heves fejű iszlamisták, akik követelték, hogy Kairóból vonuljanak a szfinxhez és a piramisokhoz, rombolják le azokat, mert jelenlétük összeegyeztethetetlen a muzulmán vallással, és sérti követőit. A józanabbaknak sikerült megakadályozniuk a menetet. A hadsereg csak ideig-óráig tűrte az iszlám hatalmat, amint lehetősége adódott rá, visszavette a politikai irányítást.

Szennedzsem fáraó múmiája a sajtó kereszttüzében. Felcsigázni a közvéleményt
Fotó: Reuters

A GEM következő átadási időpontja 2018-ra módosult, de ezt sem tudták tartani, mert egyszerűen nem volt rá pénz, olyan gazdasági válságot hagytak Egyiptomra a Muzulmán Testvérek közgazdászai. Ehhez társult az idegenforgalom mélyrepülése is, ráadásul Egyiptomra ráégett a kevésbé biztonságos országok minősítése. Ért­hetően, ugyanis véres merényletek követték egymást – amelyekért az Iszlám Állam katonái vállalták a felelősséget –, különösen a turisták által látogatott helyeken. A 2010-es rekordév után, amikor 15 millió külföldi turista kereste fel Egyiptomot, 2016-ban ennek a számnak a harmada, ötmillió fő látogatott ide. Ez sok milliárd dollár veszteséget jelentett Kairónak: amikor jó időszakot könyvelt el, akkor az idegenforgalom bevétele tízmilliárd dollár fölött volt, amikor nem ment annyira a szekér, ez három-négymilliárdra csökkent.

A számok 2017 óta fokozatosan javulnak, így már van pénz a nagy múzeumra is. Amelynek a költségei viszont fáraói magasságokba emelkedtek: a kezdeti összeghez képest kétszeresébe fog kerülni, meghaladja az egymilliárd eurót. Most viszont úgy látszik, hogy 2021-ben az első látogatók valóban megtekinthetik a GEM-et. Amely nemcsak méreteiben impozáns, hanem biztonságában is: úgy kell működnie, mint valami hatalmas széfnek. A készítők ígérik, ez lesz Egyiptom legbiztonságosabb helye. Először is ellenáll a földrengésnek. Az egyiptomiak ezt nem szeretik hangsúlyozni, de még a hagyományos fegyverekkel elkövetett támadásokat is eredményesen kivédi, nem beszélve egy esetleges felkelés során alkalmazott erőszakról. A biztonságon nem lehet spórolni, hiszen itt lesz felhalmozva Egyiptom civilizációs és művészeti örökségének jelentős része. A biztonságra felügyelő személyzetet már képzik.

Az ország legjobb restaurátorai évek óta dolgoznak a kiállítandó tárgyakon. Tutanhamon egyik szekerét 38 ezer darabra szedték szét. Minden egyes elemét be kellett aranyozni, hogy eredeti csillogásában láthassa a betérő. A szarkofágoknak vissza kellett adni az eredeti színüket, a rajtuk lévő hieroglifákat olvashatóvá kellett tenni.

Mintha előzetesen felcsigáznák a közvéleményt, az utóbbi egy évben szinte havonta érkeztek a hírek jelentős egyiptomi feltárásokról. A közelmúltban a Lukszor melletti Királyok völgyében, Aszaszif környékén fedeztek fel egy sírkamrát, amely ­harminc érintetlen szarkofágot tartalmazott.

A több mint háromezer évesnek ítélt leletekben – talán egy pap népes családjának nyughelyére bukkantak – az a különleges, hogy a szarkofágok szinte teljesen épek, alig látszik rajtuk az eltelt három évezred. Ez is, mint több más, a közelmúltban előkerült lelet, a GEM-ben lesz majd kiállítva.

Még két nagy kiállítócsarnok fogja megnyitni kapuit majdnem egy időben a központival, a sarm-es-sejki és a gurkadai múzeum. Van-e ennyi ókori emlék Egyiptomban? – merül fel a kérdés. Van, megnyugodhatunk, ugyanis ezt neves szakemberek állítják. A nagy üdülőhelyek környékére vitt múzeumoknak abban lehet szerepük, hogy azokkal a turistákkal is megismertessék a fáraók Egyiptomát, akik inkább a napfürdőzésre szavaznak, és nem szívesen mennek többnapos kirándulásra. Oda kell vinni a strand kapujához a modern múzeumokat, akkor talán ők is kedvet kapnak a meglátogatásukra.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.