Károlyiból Károli

A pusztulás jutott osztályrészül a Károlyi–Csekonics-palotaegyüttesnek is.

2020. 11. 01. 11:44
null
A felújított budapesti Károlyi–Csekonics-palota. Feloldott ellentmondások Fotó: Bach Máté
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A józsefvárosi Palotanegyed a háború végéig Pest egyik legelőkelőbb része volt. Hanyatlását ugyanaz a piedesztálra emelt proletár műveletlenség és esztétikai színvonaltalanság okozta, mint ami az összes belső kerület leromlását.

E pusztulás jutott osztályrészül a Kálvin térbe torkolló Reviczky utcában található Károlyi–Csekonics-palotaegyüttesnek is. E volt főúri rezidencia sok évtizedes hányattatás, bombatalálat és megannyi pusztító átépítés után végül az állami költségvetés 16 milliárd forintjának jóvoltából megmenekült. Idén szeptember 1-jén került a Magyarországi Református Egyház tulajdonába, egyúttal a Károli Gáspár Református Egyetem használatába.

A Károli bölcsészkara eddig csak a szomszédos épülettömbben működött, meglehetősen szűkös körülmények között. Most egy tűzfal áttörésével belül is összekapcsolták a két ingatlant. A palotaegyüttest úgy építették át, hogy előadói és szemináriumi termei egyszerre akár kilencszáz hallgatót fogadhassanak, és helyet kaphasson benne a kar történettudományi intézete, doktori iskolája, a Bod Péter-könyvtár, az egyetem lelkigondozói szolgálata és a hallgatói önkormányzat irodája is. Ugyanakkor a három részből álló palotaegyüttes műemléki szempontból legértékesebb részébe, a Múzeum utcára néző egykori főúri rezidenciába kerültek a dékáni hivatal irodái, valamint rendezvényhelyszíni funkciókat kaptak az impozáns hall, a bálterem, a szivarszoba, az ebédlő korhű történelmi terei.

A második világháború során bombatalálat érte a Reviczky utcai szárnyat, de a Múzeum utcai palota is súlyos károkat szenvedett. Egyes források szerint ekkor pusztult el a bálterem mennyezetét díszítő Lotz-festmény is a tető díszkupoláival együtt. A Károlyi–Csekonics-palota a háború után volt szakszervezeti székház, 1952-től Lenin-intézet, később diákotthon. 1955-ben az Országos Műszaki Könyvtár tulajdonába adták, és ott is maradt a kétezres évekig. Minden új beköltöző a saját igényei szerint hajtott benne végre átalakításokat, mellőzve a műemléki szempontokat. Így történt, hogy például a neorokokó bálteremből először könyvraktárat, majd mozit fabrikáltak, ami az aranyozott stukkódíszek, a zenekari karzat és az intarziás parketta megsemmisítésével, a félköríves ablakok befalazásával járt.

A 2016-ban kezdődő átfogó rekonstrukció tervezését a Budapesti Műszaki Egyetem és az MG Építész tervezőiroda konzorciuma nyerte el.

A végtelenül összetett feladat elvégzésében mintegy félszáz építész, belsőépítész és szakértő vett részt. Számukra a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy vajon miként lehet egy főúri reprezentációt szolgáló lakóépület-együttest – a művészettörténeti értékek megőrzése mellett – az igényelt oktatási funkciót jól szolgáló épületté alakítani – tudjuk meg az egyik tervezőtől, Bánhegyi Zsolt építészmérnöktől. A rekonstrukciót az egyetem igényeihez szabták: újra kellett gondolni a belső közlekedési rendszert, figyelemmel a fennálló statikai viszonyokra, a műemléki szempontból megőrzendő épületrészekre, a gépészeti igényekre, a tűzvédelmi szabályokra és hangsúlyosan az esztétikai elvárásokra. Részben az építészek, részben a belsőépítészek feladata volt a neobarokk történeti homlokzatok és belső terek, illetve az új épületrészek közötti stílusbeli ellentmondás feloldása. Minderről az aulában győződhetünk meg leginkább.

A felújított budapesti Károlyi–Csekonics-palota. Feloldott ellentmondások
Fotó: Bach Máté

Szembeötlő, hogy két eltérő világos szín dominál. Minden, ami homokszínű, az az eredeti, minden, ami fehér, újonnan épült akkor is, ha stílusban követi a régit. A felül opálos üveggel fedett aulát belül a megmaradt átjáró zárja, amely üvegfalaival fűthető beltérré teszi az egykor nyitott részt. Bal felől egy eredeti állapotban maradt csigalépcső vezet fel az emeletre, jobbra egy százhúsz férőhelyes, lépcsőzött előadóterem található. Vendéglátónk, Popovics Géza Balázs létesítménygazdálkodási osztályvezető először a pinceszintre kalauzol, ahol bemutatja azt a kétszáz férőhelyes, akusztikai fallal burkolt konferenciatermet, amelyet a legkorszerűbb videó- és hangtechnikával szereltek fel. Az előterében állófogadásokra alkalmas, felfelé nyitott tér látható büfével és egy látványos, élő zöld fallal. Minden járófelületet és falburkolatot elegánsan visszafogott, fényesre csiszolt drapp, szemcsés műkő fed. Az emeleti szinteken sorakoznak a kisebb szemináriumi termek, amelyekben játékosan színes bútorzat oldja fel a krémszín egyhangúságát.

A földszintre visszatérve egy felül nyitott, korhű neobarokk belső udvaron át érkezünk meg a palota reprezentatív szárnyába, ahol az üvegkupolával fedett fogadócsarnokot impozáns lépcső uralja, melynek korlátjait, fal- és oszlopdíszeit a kor híres asztalosmestere, az Operaházon és a Parlament belső burkolatain is dolgozó Thék Endre faragta ki munkatársaival. Az emeleten lépünk be a műemléki helyreállításon átesett szivarterembe, amelynek különlegessége a dombornyomott tapéta és a kézi falfestés. Előbbit egy néhány tenyérnyi megmaradt eredeti alapján sikerült rekonstruálni és mai nyomdatechnikával legyártatni. Hasonlóan impozáns a családi ebédlő a maga tükrös faburkolataival, de mind közül a bálterem a leglátványosabb. E szemkápráztató csarnok eredetije teljesen megsemmisült részben a bombázáskor, részben egy 1956-os átépítés során. A szakemberek mégis az újjáépítése mellett döntöttek az eredeti dokumentáció és fennmaradt fényképek alapján. A Reviczky utcai oktatási szárnytól, illetve a kocsiszínek helyén kialakított tanszéki részektől jól elhatároltak a reprezentatív történeti terek. Ezek csak tudományos konferenciák előadásaira, szekcióüléseire, ünnepségek, fogadások lebonyolítására hivatottak.

A tervezőknek sikerült összhangot teremteniük nemcsak az építészeti stílusok, de a lehetséges funkciók tekintetében is úgy, hogy közben teljesüljön még számos örökségvédelmi, oktatástechnikai, műszaki, gazdaságossági, üzemeltetési, tűzvédelmi, gépészeti szempont és előírás.

Névadók

A nagykárolyi Károlyi-uradalmat 1867-ben megöröklő Károlyi István szabadelvű politikus volt, a Szatmár vármegyei Nagykároly országgyűlési képviselője, ahogy apósa, a szintén nagy vagyonos Csekonics János gróf is a magyarországi reformmozgalom egyik vezéralakjának számított. Károlyi gróf hitvese, Csekonics Margit 1881-ben örökölte meg a Reviczky utcai ingatlant, melyen azonnal épít­kezésbe fogtak. A neobarokk terveket az Európa-szerte színházépületeikről híres bécsi Ferdinand Fellner és Hermann Helmer építészek készítették.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.