Oroszok a spájzban: Moszkva ismét aktivizálta kiterjedt kémhálózatát Európában

Gyilkosság, merénylet, szabotázs, lopás, megfigyelés, lobbizás – az ukrajnai háború kirobbanása óta ismét aktivizálta magát az orosz kémhálózat Európában. Szinte nincs hét, hogy ne bukjon le egy orosz vagy legalábbis Moszkvának dolgozó ügynök. Vagy mindig is köztünk jártak, csak egyszerre kényelmetlenebb lett a jelenlétük? Úgy tűnik, az orosz kémeket kitették az ajtón, de visszamásztak az ablakon. Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője segített eligazodni az orosz hírszerzés világában.

Orosz katonák az amerikai konzulátus előtt. Fotó: Igor Russak/SOPA Images

Spanyolországban még ennél is messzebb merészkedhetett az orosz titkosszolgálat. 

Februárban egy garázsban találtak rá Makszim Kuzminyov szitává lőtt holttestére. 

Ő az az orosz pilóta, aki korábban Mi–8-as helikopterével együtt átrepült Ukrajnába, hogy menedéket keressen. Az orosz katona története persze nagyot futott a médiában is, miközben hazájában bosszút esküdtek az áruló ellen. Kuzminyov álnéven, új ukrán papírokkal Spanyolországban telepedett le, de úgy tűnik, ott sem tudott elrejtőzni. Moszkva sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta, hogy köze lenne a dezertőr halálához. A spanyol hatóságok azóta sem találják az elkövetőket. 

Könnyebben megúszta Leonyid Volkov, akit a néhai orosz ellenzéki vezető, Alekszij Navalnij jobbkezeként tartottak számon. 

Őt kalapáccsal verték agyba-főbe Litvániában, de szerencsére túlélte a támadást. 

Az elkövetőket legalább elfogták: két szurkolói ultrákhoz köthető lengyel állampolgár volt, akik a megbízást egy belarusz személytől kapták. Ha pedig már Belarusz: el kell ismerni, mesteri titkosszolgálati művelet volt, mikor 2021-ben hamis riadóval leszállásra kényszerítettek a minszki repülőtéren egy Athénból Vilniusba tartó repülőgépet, fedélzetén az ismert belarusz ellenzéki politikussal és barátnőjével, akiknek a landolás után egyenes út vezetett a börtönig.

Emlékezés Alekszij Navalnij orosz ellenzéki vezérre. A mérgezést még túlélte, de az orosz börtönt már nem. Fotó: Jason Redmond / AFP

A sort még hosszan lehetne folytatni. Bulgária, Norvégia, a balti államok – a már említetteken kívül megannyi európai országban robbant ki valamilyen súlyosabb kémbotrány az elmúlt hónapokban. És valószínűleg ez csak a jéghegy csúcsa, azok az esetek, amelyek egyáltalán napvilágot láttak. Persze az orosz kémhálózatok működése egyáltalán nem újdonság. Emlékezetes, hogy már az előző években sem riadtak vissza más „árulók”, például Alekszandr Litvinyenko vagy Szergej Szkripal, legutóbb pedig Alekszij Navalnij ellenzéki vezér megmérgezésétől külföldön (még ha egyértelmű bizonyítékokat nem is találtak). Vagy emlékezzünk vissza, már a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány is az orosz beavatkozástól volt hangos. És naivitás lenne azt gondolni, hogy a Nyugat adós maradna a maga „házi feladatával”. 

Nyilván a CIA vagy az MI6 sem tétlenkedik Oroszországban. Az oroszok azonban mértékben és a módszerekben mégis szintet léptek az elmúlt években, és különösen az ukrajnai háború kirobbanása óta.

Hidegháborús reflex

– Természetesen már a hidegháború során is működtek orosz kémhálózatok Európában, elsősorban a semleges országok, például Svájc vagy Ausztria voltak a fő műveleti területek. Aztán az 1990-es években ezeket részint felszámolták, mert Oroszországnak nem voltak meg a szükséges pénzügyi és politikai eszközei a fenntartásukra. Csakhogy 2007-ben Vlagyimir Putyin a híres müncheni beszédével ismét szembefordult a Nyugattal. Ezután indult többek között az orosz fegyverkezés, a hadsereg modernizációja, a grúziai háború, továbbá a hírszerzői láncok újraépítése is – tekintette végig az elmúlt évtizedek történéseit lapunk megkeresésére Bendarzsevszkij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint ez az új hálózat azonban már teljesen új alapokra épült. 

Oroszország felduzzasztotta nagykövetségeinek létszámát. Rengetegen diplomataként dolgoztak, ami egyfajta legális védelmet adott, de valójában hírszerzői tevékenységet láttak el. A nyugati országok keze így meg volt kötve.

Egy másik módszerként említette, hogy pályájuk végén járó, vezető döntéshozókat egyszerűen „megvásároltak”, ennek egyik legismertebb példája Gerhard Schröder egykori német kancellár, aki a Gazpromnál kapott zsíros állást. – Ezeknek a politikusoknak a kapcsolati hálóját, szavainak súlyát használták fel arra, hogy befolyással legyenek az európai döntésekre. Még ha vádolták is ezeket a vezetőket oroszbarátsággal, mégis kvázi legálisan tudtak lobbizni Oroszország érdekében – tette hozzá.

Karin Kneissl egykori osztrák külügyminiszter esküvőjén 2018-ban Vlagyimir Putyin volt a díszvendég. Azóta a politikus Oroszországba költözött. Fotó: AFP

A posztszovjet térség szakértője szerint Európának a Krím félsziget bekebelezése fújt igazán ébresztőt, a 2022-es ukrajnai háború kirobbanásával pedig új korszak kezdődött. – Egyszerre ellehetetlenült az előbb említett oroszbarát politikusok tevékenysége, közben az orosz nagykövetségek létszámát drasztikusan megnyirbálták. Csak az európai országok területéről hatszáz orosz diplomatát utasítottak ki. A jól bejáratott kémhálózat összeomlott, ismét újra kellett szervezni. Bendarzsevszkij Anton szerint éppen ez a magyarázata annak, hogy az utóbbi időben tucatjával buknak le az orosz vagy Moszkvának dolgozó ügynökök.

Célkeresztben: Magyarország

Vajon Magyarországon is aktívak az orosz kémek?

Ne legyenek illúzióink, biztos vagyok benne, hogy nálunk is dolgozik az orosz hírszerzés. Ha máshol nem is, dezinformációs területen biztosan: számos olyan internetes oldal vagy a közösségi médiában működő csoport van, amely nyíltan orosz propagandát terjeszt 

– magyarázta. Példaként említette még, hogy nemrégiben egy Csehországban orosz propagandát terjesztő hálózatról kiderült, a szálak részint Magyarországra vezetnek. A szakértő ugyanakkor sietett hozzátenni: ennek a csoportnak a lebuktatásában a magyar kémelhárításnak is szerepe volt, akik a háttérben komoly munkát végeznek. Bendarzsevszkij Anton szerint Magyarország valószínűleg nincs túlzottan az oroszok radarján, mert Európában „kis hal”, és nem él az országban komolyabb lélekszámú orosz közösség.