Kis Napsugár

Van olyan szülő, aki önszántából viszi be „rosszkor érkezett” gyermekét a kórházba. Van, aki újszülött kisbabáját inkább elrejti egy bokorban. Magyarországon évente több száz csecsemőt dobnak el maguktól szüleik. ­Közülük sokan két kórházi ajtó között elhelyezett inkubátorban kezdik életútjukat, majd onnan kerülnek ­szerető családokhoz, amelyeknek máskülönben nem lehetne részük gyermekáldásban.

20201207 MN Budapest babamentő inkubátor Madarász utcai Kórház Magyar Nemzet fotó:Mirkó István

Néhány hete B. István élete talán legnehezebb útjára indult, és meg sem állt az egyik szolnoki kórházig. Az ott dolgozó biztonsági őrnek azt mondta, hozott egy újszülött kislányt, akit egy élelmiszerbolt előtt talált a bokorban. Az intézmény átvette tőle a csecsemőt, majd hivatalból értesítette a rendőrséget. A nyomozók gyorsan kiderítették, hogy a Szolnokhoz közeli Újszászon érdemes felderítést végezniük. Végig­kérdezték B. István szomszédait. A vallomások alapján megállapították, a férfi nem a valóságot közölte velük, ugyanis saját gyermekét vitte be a kórházba.

Fotó: Magyar Nemzet/Mirkó István

A bűntény körülményei tisztázódtak. A férfi beismerte, hogy párjával, Margittal úgy határoztak, nem tartják meg a babát, szülői mivoltukat viszont szerették volna eltitkolni. Öt órával világra jötte után az újszülött kislányt előbb a szolnoki MÁV-kórházba vitték, onnan került át a megyeibe. Mivel megkapta a kellő gondoskodást, nem hűlt ki. Köldökzsinórját édesanyja gondosan elkötötte egy cérnával, majd a csecsemőt rózsaszín takaróba bugyolálta, és átadta az apának, intézze a „teendőket”. Mivel a férfi viszonylag gyorsan cselekedett, a kislány állapota jó volt, amikor az orvosok kezelésbe vették.

B. István és Margit azért döntött így, mert már van két fogyatékos gyermekük, Kristóf és Marci, akiket az anya naponta vitt Újszászról Szolnokra speciális óvodába, iskolába. A két szülő közül csak az apa dolgozik rendszeresen. A harmadik gyermeket Margit otthon szülte meg, rutinból tudta, mit kell tennie.

Néhány éve a szolnoki ápolók már találtak egy gondosan bebugyolált kis csomagot a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza-kórház gyermekrendelőjében. A puha takaróban alig néhány napos baba szendergett. Pedig a főbejáratnál, a külső és a belső ajtó között 2005 óta áll készenlétben egy melegen tartott inkubátor, pont azért, hogy ha valaki Margitékhoz hasonló helyzetbe kerül, biztonságba helyezhesse megtartani nem kívánt újszülöttjét. A készülékhez általában használati utasítás is tartozik. A csecsemőket az oldalukra vagy a hasukra fektetve kell elhelyezni bennük.

A babamentő szobák mindig könnyen megközelíthetők, így biztosítva anonimitást azoknak a szülőknek, akik valamilyen okból lemondanak gyermekük neveléséről. Az inkubátorok műszaki állapotát naponta ellenőrzik, rendszeresen fertőtlenítik őket. Néhány perccel azután, hogy az ajtaját felnyitják, megszólal a jelző hang az ügyeletes orvosnál, ápolónál, aki segítőivel azonnal a helyszínre siet, elegendő időt biztosítva az anyának vagy az apának is ahhoz, hogy észrevétlenül távozzon. A vonatkozó előírások szerint a baba ilyenkor elsődleges kórházi ellátásban részesül, gyermekorvos vizsgálja meg, oltást kap, és ha nem volt mellette üzenet, nevet is adnak neki. Ezt követően indul meg a szokásos eljárás, a csecsemőt a gyámhivatal veszi át. Ez a procedúra általában egy napig tart, a szülők hat hétig jelentkezhetnek gyermekükért. Csak krízishelyzet esetén marad a kisded több napig a kórházban.

A budapesti Madarász utcai kórháznál is észrevétlenül lehet megközelíteni a készüléket. Néhány perccel a baba „érkezése” után szólal meg a jelzés. Fotó: Magyar Nemzet/Mirkó István

Különleges eset történt 2012 januárjában a kecskeméti oktatókórház Izsáki úti telephelyén, ahol életveszélyes állapotban találtak rá egy újszülöttre. Édesanyja hamar megbánhatta, hogy elhagyta kicsinyét, tudniillik másnap már telefonon érdeklődött hogyléte felől. Azt persze nem árulta el, kicsoda, de a hangjából, kérdéseiből az alkalmazottak rögtön rájöttek, kivel beszélnek. Tudni akarta például, milyen nevet adtak a kisfiúnak. Egy idő után személyesen is jelentkezett, vissza akarta kapni gyermekét, akit egyébként sokan szívesen örökbe fogadtak volna. Hosszú jogi procedúra után a kisfiú végül saját családjához került.

A kecskeméti kórház inkubátora ezt követően sem maradt kihasználatlan. 2016-ban egy egészséges babát hagytak a készülékben. A 3160 grammos, ötven centiméteres kislányt, akit ideiglenesen Ignácz Brigittának neveztek el, hetek alatt örökbe fogadták. A harmadik eset 2018 novemberében történt: a 3400 grammos, 53 centiméteres Gábort karácsony előtt vitték haza örökbefogadói. A helyzet ezzel együtt sem rózsás, hiszen évente legalább húsz olyan kisbaba születik itt, akik szociális indok miatt nem mehetnek haza. Emellett tíz-tizenöt olyan kisbaba is világra jön, akiket maguk a szülők hagynak az intézményben.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház bejáratában elhelyezett inkubátorban idén júniusban helyeztek el utoljára egészséges újszülött kisfiút.

A készülék 0 óra 10 perckor jelzett, a személyzet azonnal intézkedett. A 44 centiméterrel és 2160 grammal, valószínűleg nem intézményi körülmények között született babának az ott dolgozók a Hajnal Ákos nevet adták. Ő volt a tizenötödik baba, akit az inkubátorban találtak 1998 óta. Tavaly – egymást követően – két gyermeket helyeztek el a babamentő készülékben: májusban egy kislányt, akinek a kórház munkatársai a Kis Napsugár nevet javasolták, júniusban egy kisfiút, őt Esti Levente Norbertnek nevezték el.

A Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet alkalmazottai az intézmény Péterfy Sándor utcai bejáratánál elhelyezett inkubátorban 2019. április 18-án találtak rá egy csecsemőre. A kislány mellett rövid írás tájékoztatta a személyzetet arról, hogy a baba reggel hat órakor született, a neve Zsófia, és biológiai anyja egy szerető családnak szánja.

A budapesti kórház inkubátora 2010 óta fogadóképes, mostanáig hat gyermeket mentett meg, egy kivétellel fiúkat. Az intézmény főigazgatója, Sásdi Antal szerint az örökbefogadási folyamat ezekben az esetekben gyorsabban zajlik, mint amikor a babát egyszerűen csak „ottfelejtik” a szülészeten. A Péterfy-gyermekek általában két héten belül családhoz kerülnek. Egyszer fordult elő, hogy maguk a nagyszülők vitték haza az unokájukat, miután értesültek a megérkezéséről. Épp ezért a gyermekre várakozó családoknak sokszor csak néhány nappal az örökbefogadás előtt szól a gyámhivatal vagy a közvetítő szervezet, nehogy fájdalmas csalódás érje őket, ha utolsó percben borul a terv.

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet inkubátorába az elmúlt tizenöt év alatt közel tíz gyermeket tettek be, de még egyszer sem fordult elő, hogy bármelyik csöppségért jelentkeztek volna a hozzátartozók. Legalábbis nem az intenzív osztályon, hiszen itt csak egyetlen napig tartják a piciket, amennyiben egészségesek, mondja Mogyorósi Zsuzsanna kommunikációs vezető. A készülékhez a Madarász utcai részlegnél lehet észrevétlenül bemenni. Utoljára három éve, január elsején helyeztek be újszülöttet a Heim-kórház inkubátorába.

A szervezett babamentésbe a kórházak mellett az egyházak is bekapcsolódtak. Először Kistarcsa tette meg ezt a lépést, amikor 2013-ban csatlakozott a Szent Péter Esernyője népegészségügyi programhoz, és Eőry Ajándok orvos-természetgyógyász nyomdokaiba lépve megépítette az első oltalomkápolnát benne mózeskosárral, amelybe az édesanyák feltűnés nélkül fektethetik be a Szűzanya oltalmába ajánlott, „rossz­kor érkezett” vagy nem kívánt kicsinyeiket. Az apróságok innen kórházba, majd örökbefogadó szülőkhöz kerülnek. A második oltalomkápolna 2014-ben a litéri egyházközségben épült meg.

Ám nem csak az inkubátorok és az egyházak nyújtanak mentőövet a bajba jutott anyáknak.

A krízishelyzetbe került áldott állapotú nőknek több civil szervezet, többek között a Gólyahír Egyesület és számos alapítvány, így a Bölcső, a Várva Várt és a Fészek is segít. Ezek mindegyike nyílt örökbefogadással nyújt lehetőséget arra, hogy a nem kívánt terhességből született babák szerető családban nőjenek fel. A civileknek köszönhetően Magyarországon évente csaknem ezer árván maradt gyermek kap anyát, apát.

Bár a lehetőségek bőségesek, nem mindenki él velük. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Tevékenységirányítási Központjába 2019. október 26-án érkezett bejelentés arról, hogy a tótkomlósi Jókai utcában halott csecsemőt találtak egy lakatlan családi ház előtti bozótos területen. Az adatgyűjtés során a nyomozók megállapították, a kisfiú élve született, de mivel nem kapta meg a megfelelő ellátást, meghalt. Már akkor sem élt, amikor a köldökzsinórral és a méhlepénnyel együtt plédbe és csíkos kislányruhába csavarták, majd nejlonzacskóba tették. Élettelen testén a magzatmáz csak részben volt rajta, ezt valószínűleg megpróbálták letisztítani. Szombati Andrea, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője fenntartja: amennyiben bevitték volna a kórházba, még élne a kisfiú.

A nyomozók az elmúlt egy évben több olyan bizonyítékot is szereztek, amelyek alapján az anyát egyértelműen azonosítani lehet. Szüléskor hosszú, sárgásfehérre festett, őszülő haja volt, és vélhetően egy háztartásban élt vagy nagyon közeli kapcsolatban állt egy férfival, aki a rokona. Vélhetően egy sötétbarna, hullámos szőrű kan kutyáról is gondoskodtak. Emellett az apa DNS-profilját is megállapították a rendőrök. Az igazoló erejű információkért a nyomravezetőnek kétmillió forintot ajánlanak.

A tótkomlósiakat végtelenül megrendítette az eset. A kisfiút közösségi összefogással temették el, nevet is adtak neki. Ő lett Komlós Döme.

Sírjára rendszeresen visznek mécsest, virágot idegenek.

Örökbefogadók

Egyszerűsödött a gyermekek örökbefogadása. Számos jogi változás lépett érvénybe 2020-ban: az idei évtől kezdve például felkészítő tanfolyam nélkül is lehet alkalmassági határozatot szerezni. A kurzust ingyenessé tették, és az örökbefogadás lezárulásáig lehet elvégezni. Jó, ha megvan, előnyt jelent.

Szintén újítás, hogy akár ötven év is lehet a korkülönbség az örökbefogadó és az örökbefogadott közt, ha utóbbi elmúlt hároméves. Kisebb gyermeknél marad a 45 év maximális korkülönbség. Míg korábban az ötven évnél idősebb személyek csak nyolcévesnél idősebb gyermeket fogadhattak örökbe, most már háromévest is megkaphatnak.

Mindemellett az örökbefogadás folyamata is felgyorsult. Elegendő három hónap szünet a kapcsolattartásban ahhoz, hogy a szülők által elhagyott gyermek örökbe fogadható legyen. Eddig ez hat hónap volt. Rendszertelen kapcsolattartásnál a korábbi egy év helyett nyolc hónap után lesz örökbe fogadható a gyermek. Szigorodott viszont az egyedülállók örökbefogadási lehetősége. A gyermek előbb a megyéjében élő házaspároknak ajánlható, amennyiben ez nem jár sikerrel, akkor az országban élő házaspároknak, és ha köztük sem találnak szülőt, szóba jöhetnek az egyedülállók. Könnyítés viszont, hogy a barátkozás idejére az idei évtől tíz nap extra szabadság jár mindkét szülőnek.

A nyílt örökbefogadások szabályozásában nincs fejlemény, a KézenFogva Alapítvány és a Down Alapítvány viszont jogosultságot szerzett a közvetítésre. Mindkettő elsősorban sérült gyermekek nyílt örökbefogadását fogja közvetíteni.