A járvány magát az alkotói folyamatot nem dúlta fel, mert a művész a műterem magányában ugyanúgy alkot, ahogy korábban tette, az anyagokat pedig interneten is meg tudja rendelni. Hivatásos képzőművészként megközelítőleg hatezren dolgoznak az országban, de azt eddig senki nem kérdezte, hogy miből élnek meg – sem most, sem korábban. Sokan nem a művészetből. A legtöbben tanítanak, szakköröket szerveznek, díszleteket, könyveket terveznek, alkalmazott grafikai munkákat vállalnak, illusztrálnak, 30-35 évesen kocsmákban mosogatnak, felszolgálnak, diplomával, felsőfokú nyelvvizsgával takarítani járnak, de most még ezek a lehetőségek is szűkültek. A pandémia talán egyetlen pozitív hozadéka a művészek számára, hogy több időt tudnak a műteremben tölteni. Jóval nagyobb számban mutatják be alkotásaikat a közösségi oldalukon, online kiállításokon, virtuális galériákban, mint korábban. Nem reménytelen, de most nem könnyű kereskedni és eladni.