Veszélyes fizikusok

A végletekig átgondolva követték el az akciót, amelynek során két hete az iráni fővárostól keletre egy autóúton megölték „az iráni atomprogram atyját”, Mohszen Farizadét. Az irániak biztosak abban, hogy Izrael áll az ügy mögött. De vajon lesz-e bosszú?

TEHRAN, IRAN - NOVEMBER 30: (----EDITORIAL USE ONLY MANDATORY CREDIT - "IRANIAN DEFENSE MINISTRY / HANDOUT" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS----) Honor guards carry the flag-draped coffin of Iranian Top nuclear scientist, Mohsen Fakhrizadeh Mahabadi, during a funeral at Imamzadeh Saleh Shrine in Tehran, Iran on November 30, 2020. Fakhrizadeh, who headed research and innovation at the defense ministry, was killed by unidentified gunmen on the outskirts of the capital Tehran on Friday. (Photo by Iranian Defense Ministry / Handout/Anadolu Agency via Getty Images) Fotó: Anadolu Agency

Először 76 kommandósról beszélt az iráni média. Majd egy hét után eljutottak odáig, hogy az elkövetők közül senki sem volt jelen az akció helyszínén, amelyben megölték Mohszen Farizade atomtudóst, aki mellesleg a Forradalmi Gárda dandártábornoka is volt. Az akció során legalább öt testőre életét vesztette. Irán egyik legjobban védett tudósa és nulla merénylő? Ez hogyan lehetséges? Az út mellett álló kisteherautó platójára nehézgépfegyver volt felszerelve, amelyet műholdról irányítottak – ezt a megoldást tette közzé a hét elején a Fars iráni hírügynökség. Talán a maradványok elemzése tartott eddig, ugyanis az akció végén a pickupot távirányítással felrobbantották. Izraelben gyártanak ilyen fegyvereket.

A zsidó állam természetesen tagadja, hogy bármi köze lenne a gyilkossághoz. Az elkövetőknek komoly elszántsággal kellett rendelkezniük abban, hogy Farizadét – ha törik, ha szakad – eltávolítják az élők sorából. Valószínűleg Izraelnek sokat megért a tudós „feje”, a szervezők minden pénzt, paripát, fegyvert megkaptak, amire csak szükségük volt. A fegyver valószínűleg darabokban érkezett Iránba. Az ügynököknek Farizade minden mozgásáról tudniuk kellett. Erre a legjobb módszer, ha feltörik mobiltelefonját, így nemcsak lehallgatni, hanem az útvonalát követni is tudták. A Forradalmi Gárda itt súlyosan hibázott: a hírek szerint meg is kezdődtek a letartóztatások soraikban, még Farizade szomszédjait is elhurcolták. Ha a rendszer ilyen magas rangú kulcsemberét meg tudják gyilkolni, akkor ki lesz a következő? – merül fel joggal a kérdés a teheráni legfőbb vezetőkben.

A telefonértesülésekből tudták, hogy mely napokon és milyen időpontban fordul meg az abszardi úton. Tudták, hogy nagy létszámú testőrcsapat védi, volt már merényletkísérlet ellene. Farizade gépkocsija egy bizonyos kaliberig golyóálló volt, de ilyen lövedékek ellen esélye sem volt. November 27-én a várt időben feltűnt a személygépkocsi. A gépfegyver automata célzórendszere befogta, és amikor 150 méterre ért, műhold-közvetítéssel megadták a jelet a sorozatra. A kerepelés úgy három percig tartott. A távoli elkövetők kamerával meggyőződtek az eredményről, feladat végrehajtva, majd felrobbantották a gépkocsit.

De ezt a sikeres akciót sem tudta volna megvalósítani a Moszad, ha Iránban nem rendelkezik megbízható emberekkel. A jelek szerint vannak olyan irániak, akik politikai meggyőződésből vagy egyszerűen csak pénzért, de hajlandók vállalni a legnagyobb kockázatot is. Bakuban és Dubajban is kisebb kolóniában élnek az Iránból menekült zsidók, innen ered az izraeli hírszerzés utánpótlása.

Mohszen Farizade atomtudós temetése. Fellángolhatnak a harcok Fotó: Getty Images

A Moszad Farizade likvidálásán túl is lélegzetelállító akciókat hajtott végre Iránban. Egy hónapja erősítették meg azt a hírt, hogy még augusztusban Teheránban a nyílt utcán egy motoros végzett az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet második emberével, Abu Mohammed al-Maszrival. Ezt a merényletet is a Moszad, az izraeli titkosszolgálat hajtotta végre, mégpedig amerikai megrendelésre. Az idén nyáron egy látványos robbantás jelentős károkat okozott a natanzi urándúsító létesítményben. Ezzel Izrael azt jelezte Teheránnak: még az ilyen szigorúan őrzött helyekre is be tud jutni.

Az izraeli titkosszolgálatnak 2010 tájékán számos iráni atomtudóst sikerült likvidálnia. Bár ezekkel a gyilkosságokkal lassították a folyamatot, de Teheránnak rövid időn belül sikerült újakkal pótolnia az elvesztett tudósokat. „Valószínűleg ez lesz most is a helyzet” – írta a Haaretz izraeli napilapban Yossi Melman neves író-újságíró, aki különösen jártas hírszerzési ügyekben. „Irán már rendelkezik azzal a tudással, hogy miként készül az atombomba. Innentől minden menedzselés kérdése.” Egy két évvel ezelőtti kémakció a maga nemében páratlan volt: az izraeliek Teheránból meglovasították az iráni atomprogram archívumát, amelyet őrizetlenül tartottak egy romos raktárban. A fél tonna anyagot – dokumentumokat, rajzokat, merevlemezeket – felpakolták egy teherautóra, és mielőtt az iráni biztonságiak feleszméltek volna, már át is lépték a határt.

„Elnök úr, jegyezze meg ezt a nevet: Mohszen Farizade” – állítólag ezt akkor mondta Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő, amikor 2018-ban először találkozott az amerikai államfővel azt követően, hogy Donald Trump felmondta a 2015-ben Barack Obama által megkötött atomalkut Teheránnal. Izraelnek fontos volt Farizade, a zsidó kémszolgálatok szerint ő volt az iráni katonai atomprogram kulcsfigurája. Ha a tudós sikerrel jár, és valóban megszületik az első iráni atombomba, az átrajzolja az egész Közel-Kelet erőviszonyait.

„Úgy tűnik, hogy Donald Trump előzetes hozzájárulásával hajtották végre a mostani merényletet, amely akár az egész térségben harcok fellángolásával fenyegethet” – állapította meg a Yedioth Ahronoth izraeli újság vezércikke. De hát milyen érdeke van az amerikai elnöknek abban, hogy ilyen lépéseket támogasson, amikor másfél hónap múlva át kell adnia a hatalmat? Az, hogy kész helyzet elé állítsa Joe Bident, aki vissza akarja csinálni Obama külpolitikájának nagy művét, a 2015-ös iráni atomalkut.

Trumpnak is megvannak az érdekei: ő sem hagyja lerombolni azt, amit négy év munkájával a Közel-Keleten összehozott. Példás kapcsolat jött létre Netanjahu izraeli kormányfővel, akinek nem került nagy fáradságába, hogy meg­győzze Trumpot arról: az egész térség békéjét fenyegeti Teherán. Az amerikai elnök fel is mondta az épp bimbózni kezdő együttműködést a síita ­te­o­kráciával, a papi uralommal. Az Egyesült Államok lett Izrael fegyveres karja, amely például ez év első napjaiban Bagdadban likvidálta az iráni Forradalmi Gárda különleges erőinek parancsnokát, Kászem Szulejmáni tábornokot. Cserébe viszont elvárta Jeruzsálemtől azt, hogy mondjon le az iráni atomlétesítmények lebombázásának szándékáról, amelynek következményei beláthatatlanok. A balliberális The New York Times napilap viszont a közelmúltban arról írt, hogy az elvesztett választás után Trump azon gondolkozott, hogy az amerikai légierővel maga tesz pontot az iráni atomprogram végére. Állítólag erről a szándékáról csak tanácsadói kitartó győzködésére mondott le: ő, aki nem indított háborút, ne a Közel-Kelet lángba borításával zárja le az elnökségét! Úgy emlékezzenek rá, mint aki diplomáciai kapcsolatokat hozott létre az Egyesült Arab Emírségek, valamint Bahrein és Izrael között.