Alig több mint egy hónapja számolták fel a nyírbogáti szaporítótelepet a hatóságok és tizenegy állatvédő szervezet munkatársai. A mentésben a megyénkben működő PCAS Állatmentő és Környezetvédő Egyesület is részt vett, de azóta sem lélegezhettek fel.
Hasonló megdöbbentő esetek – legyen szó egyéni történetekről vagy tömeges akciókról – egyre gyakrabban fordulnak elő, egy hét alatt több mint száz bajba jutott állattal találkoztak. A PCAS egyik tagja, Pompár Ágnes a közelmúlt legmegrázóbb eseményeiről mesélt lapunknak.
Rohadó sebek
– Nagyon gyakran tapasztaljuk, hogy az állattartók nem tudnak megfelelően gondoskodni a kutyáikról – mondta el Ágnes. – Lenny története tipikus eset: a szülők a gyereküknek vették játszani, de csak addig kellett nekik, amíg pici és aranyos, majd lepasszolták a nagymamának. Az idős néni sajnos nem tudott a fiatal, mozgékony, energikus kutyával bánni, az aktív eb pedig időnként elszökött otthonról, aztán egyszer egy borzalmas sérüléssel ment haza.
Lenny alsó állkapcsa eltört – csak sejteni lehet, hogy emberek bántották –, de nem kapott állatorvosi segítséget, így a roncsolódott rész tulajdonképpen rohadni kezdett. A kutyusnak a szomszéd kért segítséget, így került az állatmentők látóterébe. Ágnes szerint nehéz szavakkal kifejezni, mennyire megrázó látvány volt az elhanyagolt eb. Lennyt azóta már kétszer műtötték: az első alkalommal eltávolították az elhalt részeket.
Az orvosok bíztak benne, hogy letapad az alsó szöveti állomány, de sajnos nem így történt, így újabb beavatkozásra volt szükség. A kutya még kórházi ellátásra szorul, és csak remélni lehet, hogy sikerül neki egy olyan új gazdát találni, aki egy ilyen speciális esettel is képes bánni – és ami még fontosabb, nem hagyja, hogy még egyszer ilyen állapotba kerüljön.
Műtétek sorozata
– Dorka története egy másik tipikus esetet mutat be, amikor a gazdi szeretete addig elég, hogy etesse és néha megsimogassa az állatot, de nem adja meg neki az orvosi ellátást, amikor szükség lenne rá – folytatta egy másik védencükkel Pompár Ágnes.