A koronavírus-járvánnyal véget érhetett az olaj nagy korszaka is

A globális olajkereslet jó eséllyel már soha nem tér vissza a koronavírus-válság előtti szintekre a BP szerint. A vállalat ezzel az első olyan nagy olajtársaság, amely szerint az olaj iránti kereslet növekedése véget érhetett, ugyanakkor más vélemények szerint a növekedés korszaka még akár több mint egy évtizedig is tarthat.

A BP évente megjelenő mértékadó jelentése, az Energy Outlook 2020-as kiadványában vázolt minden forgatókönyv, még a business-as-usual, vagyis változatlan üzletmenetet feltételező szcenárió is azzal számol, hogy a következő években gyakorlatilag már nem erősödik az olaj iránti globális kereslet. A BP szerint elsősorban a pandémia, a szigorú kormányzati intézkedések, valamint a fogyasztói szokások változásai vezethettek addig, hogy az olaj iránti globális kereslet gyakorlatilag már elérhette a csúcsát. A következő három évtized csökkenését pedig nagyrészt az energiafelhasználás hatékonyságának javulása, illetve a közúti szállítás-közlekedési ágazat fokozódó villamosítása hajtja majd.

Jelentésében a BP három forgatókönyv alapján vázolja az energiaátmenet szempontjából sarkalatos 2050-es évig tartó következő három évtized lehetséges energetikai trendjeit. A business-as-usual szcenárió elnevezése önmagáért beszél; a gyors változásokat feltételező (Rapid) forgatókönyv azon lehetőségen alapul, amely szerint az esetleges új politikai intézkedések a szén-dioxid-kibocsátás árának jelentős emelkedését idézik elő; míg a 2050-es klímasemlegesség elérését feltételező (Net Zero) forgatókönyv az előbbi változásokon túl a társadalmi hozzáállás és viselkedés radikális átalakulásával is számol. Ezek szerint a kereslet 2050-ig akár mintegy 50-80 százalékkal, napi alig több mint 50, illetve 30 millió hordóra is visszaeshet (különösen új, zöldmezős beruházások hiányában, amit az alábbi ábrán a fekete, szaggatott vonal jelez); míg a business-as-usual forgatókönyv alapján a következő évek stagnálását követően valamikor 2030-2035 körül kezdhet el csillapulni a világ olajszomja, de csak meglehetősen lassan.

A következtetés némileg meglepőnek számít, tekintve, hogy az iparág zöme még az olaj iránti kereslet további jó pár éves bővülésével számol. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legutóbbi átfogó jelentésében, a World Energy Outlookban 2019-ben, tehát a koronavírus-járvány előtt azt valószínűsítette, hogy az akkor ismerhető politikai keretek és tervek között a globális olajkereslet növekedése tovább folytatódhat 2040-ig is.

Azt gondolhatnánk tehát, hogy egy BP-hez hasonló, tevékenységét tekintve még mindig döntően a fosszilis energiahordozókra támaszkodó nagyvállalattól a szinte kötelező kincstári optimizmus miatt sokkal tradicionálisabb prognózisok lennének várhatóak. A BP azonban sok szempontból az éllovasai között található annak, az egész szektort jellemző trendnek, amelynek során az olajvállalatok mind nagyobb szerepet szánnak portfóliójukban a megújuló energiaforrásoknak és a fenntarthatóságnak. Nem a BP ugyanakkor az egyetlen nagy olajvállalat, amely üzleti stratégiáját a párizsi klímaegyezmény által kijelölt, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló célkitűzésekhez igyekszik igazítani. Hasonló lépéseket tesz a Royal Dutch Shell, a Total és a szektor más szereplői is.

Az, hogy a BP nem osztja azt a széles körben elterjedt álláspontot, miszerint a globális népesség és középosztály következő évtizedekben várható növekedése az olaj iránti kereslet bővülését fogja maga után vonni, megmagyarázza a társaság stratégiájának közelmúltbeli drasztikus átalakítását is. A nagy olajvállalatok közül ugyanis mindeddig a BP tette a legmerészebb lépéseket üzleti modellje, a párizsi klímaegyezmény céljainak megfelelő módosítására. A társaság vezérigazgatói székét mintegy fél éve elfoglaló Bernard Looney augusztusban jelentette be, hogy a BP a következő évtizedben 40 százalékkal építi le olaj- és gáztermelését, miközben évi ötmilliárd dollárt ruház be a világ egyik legnagyobb megújulóenergia-termelő portfóliójának felépítésére.

Az olajfelhasználás növekedési korszakának nagyjából végét feltételező jelentés nem csupán más iparági várakozásokhoz képest mutat kontrasztot, de a BP 2019-es hasonló kiadványához képest is. Noha a jelentésben vázolt szcenáriók hangsúlyozottan nem előrejelzések, a társaság várakozásaira nézve beszédes, hogy míg az egy évvel ezelőtti Energy Outlook által vázolt egyik forgatókönyv a „több energia” (More energy) címet viselte és 2040-ig a jelenlegihez képest az olajkereslet mintegy 30 százalékos emelkedését vetítette előre, addig a mostani kiadványban már nyoma sincs ilyen forgatókönyvnek.

A jelentés az energiaszektort átformáló egyéb nagy trendekről is szól. A világ primerenergia-felhasználása a BP által ismertetett minden lehetséges szcenárió alapján emelkedni fog a következő három évtizedben. Ám amíg a Rapid és Net Zero forgatókönyvek egyaránt a fogyasztás körülbelül 10 százalékos bővülését vetítik előre, addig abban az esetben, ha a dolgok a megszokott kerékvágásban haladnak és fejlődnek tovább, akkor mintegy 25 százalékkal nőhet az igény.