Az amerikai elnök, aki mindössze 32 napot töltött hivatalában

Száznyolcvan éve, 1841. április 4-én halt meg William Henry Harrison, az Egyesült Államok kilencedik elnöke, aki mindössze egy hónapig töltötte be hivatalát. Minden amerikai elnök közül Harrison töltötte a legrövidebb időt hivatalában, egész pontosan 32 napot, 12 órát és 30 percet. Ő volt az első elnök, aki hivatalában halt meg, és az első, akit a Fehér Házban ravataloztak fel. Ő volt az első elnök, akiről hivatalában készült fénykép, az utolsó, aki a függetlenségi nyilatkozat aláírása előtt született, és az egyetlen, aki orvosnak tanult – írja az Origó.

William Henry Harrison Forrás: Flickr

1816-tól Ohio állam képviselője volt Washingtonban, 1819-től az ohiói törvényhozás szenátora, de 1820-ban nem sikerült magát kormányzóvá választatnia. 1824-től szenátorként ült a washingtoni Kongresszusban, 1828-ban kolumbiai nagykövetté nevezték ki, de

Az új elnök, Andrew Jackson a következő évben visszahívta.

A következő években gazdálkodott, és megírta emlékiratait. 1836-ban a whig párt színeiben megpályázta az elnökséget, de alulmaradt a demokrata Martin Van Burennel szemben. Az amerikai történelemben mindössze két alkalmat találhatunk, amikor egy nagy politikai párt szándékosan egynél több elnökjelöltet indított – ez volt az egyik.

William Henry Harrison szobra
Fotó: Flickr

Közel kétórás beiktatási beszédet mondott el

Négy évvel később, 1840-ben újra próbálkozott, és a dicső katonai múlt elegendőnek bizonyult az országot gazdasági válságba taszító elnökkel szemben. Harrison országosan csupán 150 ezer szavazattal kapott többet riválisánál, de az elektori testületben 234-en szavaztak rá, míg Van Burenre csak 60-an. Ő volt a három whig elnök közül az első, utána 1848-ban Zachary Taylor győzött, akinek 1850-ben bekövetkezett halála után alelnöke, Millard Filmore töltötte be a hivatalt.

A Whig párt 1854-ben beleolvadt a Republikánus pártba.

Főbb elnöki eredményei közé tartozott az országos választói koalíció létrehozása (amely megnyerte a whigek elnöki posztját), és az első whig-kabinet megválasztása. Kiegyensúlyozottá tetté a párt több frakcióját, és felkészült a whigek kiterjedt törvényhozási menetrendjének elfogadására.

Az azonban soha nem derült ki, hogy Harrison hivatalában mire lett volna képes. A kemény pionírként viselkedő új elnök 1841. március 4-én a rendkívül hideg és szeles idő ellenére sem volt hajlandó kabátot venni, amikor az amerikai történelem leghosszabb, közel kétórás beiktatási beszédét mondta el a didergő tömegnek.

A ceremónia alatt megfázott, tüdőgyulladást kapott,

és az orvosok minden erőfeszítése ellenére (kezelték többek között ricinusolajjal, ópiummal, vazelinnel és farkasalmával) egy hónappal később, 1841. április 4-én meghalt. Az elnök halálát követően 30 napos gyászidő kezdődött. A Fehér Ház különféle nyilvános szertartásoknak adott otthont, az európai királyi temetési gyakorlatok mintájára. Halála azonban rövid alkotmányos válságot váltott ki az elnökség utódlásával kapcsolatban.

Rajz Harrisonról
Fotó: Flickr

Az unokájából is elnök lett

Minden amerikai elnök közül Harrison töltötte a legrövidebb időt hivatalában, egész pontosan 32 napot, 12 órát és 30 percet. Ő volt az első elnök, aki hivatalában halt meg, és az első, akit a Fehér Házban ravataloztak fel. Ő volt az első elnök, akiről hivatalában készült fénykép, az utolsó, aki a függetlenségi nyilatkozat aláírása előtt született, és az egyetlen, aki orvosnak tanult. Emellett ő az egyetlen elnök, akinek unokájából is elnök lett,

Benjamin Harrison 1889 és 1893 között az egyesült államok 23. elnöke volt.

Harrison huszonkét évesen nősült meg. Választottjának apja, egy tekintélyes bíró kikosarazta a fiatal és nincstelen kérőt, aki ezután megszöktette szerelmét. Feleségével tíz gyermekük született, de csak négyen érték meg apjuk beiktatási ceremóniáját, és csak ketten éltek negyven évnél tovább.

Mivel Harrison szinte egy fillér nélkül halt meg, a Kongresszus nyugdíjat szavazott meg özvegyének, aki huszonhárom évvel élte túl férjét, és nyolcvannyolc éves korában halt meg.

William Henry Harrisont William W. Freehling történész „az északnyugati területek felső középnyugativá válásának legmeghatározóbb alakjának nevezi”.

Az eredeti cikket ITT érheti el.

Kiemelt kép: Flickr