A folyamatban a kutatók cellulózport vontak ki a gyümölcs héjából, miután azt felaprították és liofilizálták - fagyasztásos szárítással tartósították. Ezután összekeverték glicerollal. Az így kapott keverék lágy hidrogéllé válik, amelyet sebkezelésre használt kötszercsíkokká vágnak.
Szingapúrban évente mintegy 12 millió darab duriánt fogyasztunk el, a húsát esszük meg, ám semmit nem tudunk tenni a héjával és a magjaival, és ez környezetszennyezést okoz
– magyarázta William Chen professzor, az NTI élelmiszertudományi és -technológiai programjának a vezetője. A növény héja a durián több mint felét alkotja, általában kidobják és elégetik.
Chen szerint a technológiailag felhasználható élelmiszerhulladékok, mint például a szójabab vagy gabonafélék is, a módszernek köszönhetően csökkenteni tudják az országban az élelmiszerhulladékot. A hagyományos sebkötözőkkel szemben a hidrogél kötöző képes arra, hogy a seb területét hűsítse és nedvesen tartsa, ami segíthet felgyorsítani a gyógyulás folyamatát.
A kutatók szerint jóval költséghatékonyabb az élelmiszerhulladék és az élesztő alkalmazása antibakteriális kötözők készítésére, mint a hagyományos kötözőanyagok előállítása, amelyek mikrobaellenes tulajdonságai egy jóval drágább fémből, ezüstből vagy rézionokból származnak.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Borító: Pexels
