Brassó, 1913 – A rossz idők előszele

Az erdélyi magyar múlt megtámadásáról tanúskodik ez a döbbenetes brassói képeslap.

Az erdélyi magyar múlt megtámadásáról tanúskodik ez a döbbenetes brassói képeslap. 1913. szeptember 27-én, egy évvel a nagy háború kitörése előtt ugyanis „két besszarábiai személy” dinamittal felrobbantotta a Cenk-hegyen álló millenniumi szobrunkat, amely egy honfoglalás kori vitézt formázott. A több mint húsz méter magas alkotás a brassói Árpád-szoborként vonult be a köztudatba.

A robbantás után először még úgy tűnt, hogy a román merénylők gaztette nem okozott nagyobb kárt, ám az 1913-as esztendő utolsó hónapja erős hóvihart hozott, és a szobor decemberben sajnos összedőlt. Az obeliszk vaskos darabjai ma is ott hevernek a sérült talapzat mellett mementóul, a megmentett szoborfejet pedig a helyi magyar evangélikusok és lutheránusok őrzik templomuk udvarán.

A szoborfejet 2017-ben ünnepélyes keretek között felállították a brassói evangélikus-lutheránus templom kertjében. Tisztelet az értékmentőknek! Fotó: petofiprogram.hu

Az ilyen szókimondó, erősen dokumentumértékű példányokért is érdemes régi képeslapokat gyűjteni. Ennek az „anno és most” típusú lapnak viszont az a másik erénye, hogy nem is magyarul, hanem németül kiált igazságért. A brassói szász fotóst, Karl Habermannt vélhetően igencsak megérintette az, hogy a Kárpátokon túliak milyen csúnyán elbántak az ezeréves határt őrző alkotással. Talán ő is érezte, hogy ez egy igen rossz előjel.

De vajon mit szólna ehhez a képeslapi konstellációhoz a mai, nagyra dagadt Románia fő történelemhamisítója, a trianoni rablás letagadója, az erdélyi szász gyökerű botrányhős államelnök, Klaus Johannis? Vajon elsüllyedne szégyenében, vagy úgy járna, mint az ördög a kereszttel?

Az Időutazás a magyar múltba 31. része egy olyan épületet mutat be, amelynek meg se lett volna szabad épülnie.

A sorozat további epizódjait ITT tekintheti meg.

Borítókép: a románok által felrobbantott brassói Árpád-szobor (Balázs D. Attila gyűjteménye)