-5°C Ágnes 2022. January 21. 
Kalapács alá kerül a londoni MacDougall’s aukciósházban Nagy Katalin orosz cárnő 1787. április 20-án írt levele, amelyben a himlőoltás fontosságát hangsúlyozta Malorossiya (a mai Ukrajna) grófja számára. A dokumentumot korábban egy névtelen magángyűjteményben tartották, és csak a közelmúltban mutatták be először Moszkvában.
Ajánló
A várakozások szerint az 1808 körül készült két ékszer együtt 500 ezer fontért kelhet el.
A MacDougall’s aukciósház szerint az
1762 és 1796 között uralkodó Nagy Katalin orosz cárnő volt az oltás fő szószólója abban az időben, amikor a közvélemény nagy ellenállást tanúsított az ötlettel szemben.
1768-ban elsőként oltották be himlő ellen Oroszországban, és nem sokkal ezután beoltatta a fiát is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint
a himlővírus legalább háromezer évig pusztított a világon, mielőtt a modern oltási kampányok 1980-ban eltűntették volna.
Az első sikeres himlőoltás csak 1796-ban volt elérhető, amikor egy angol orvos, Edward Jenner 1796-ban felfedezte, hogy a tehénhimlő (hasonló, de emberben kevéssé patogén vírus) általi mesterséges fertőzés – a vakcinázás – olyan védettséget vált ki az emberből, amely hatékony az emberi himlővel szemben is.
Az ilyen oltásnak mindenhol általánosnak kellene lennie
– írta Nagy Katalin cirill betűkkel, szláv ábécével az újonnan árverésre bocsátott levélben, amelyet Piotr Alekszandrovics grófnak, Malorosszija főkormányzójának és helytartójának címzett, és amit a LiveScience online tudományos portál idéz.
Amikor XV. Lajos, Franciaország uralkodója 1774-ben himlőben halt meg, Nagy Katalin állítólag azt mondta, hogy „barbarizmus" volt belehalni a betegségbe, amikor a felvilágosult 18. században éltek
– mondta Oleg Khromov történész, akit a The Moscow Times idéz.
A The Moscow Times szerint a levelet Nagy Katalin portréjával együtt bocsátják árverésre december elsején, amelyek összértéke akár 1,6 millió dollár (527 millió forint) is lehet.
A teljes cikk ITT olvasható.
Borítókép: Nagy Katalin (Fotó: Flickr)
