Az emlékérmék hátlapja a soproni népszavazásnak állít emléket. Négyzet alakú keretben a szavazópolgárok csoportjának ábrázolása szerepel, amelyet korabeli filmfelvétel inspirált.
A 15 ezer forintos névértékű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm. A háromezer forintos névértékű színesfémváltozat réz (75 százalék) és nikkel (25 százalék) ötvözetből készült, súlya 38,5 gramm. Az ezüst emlékérméből tükörfényes kivitelben ötezer darab, a színesfém változatból selyemfényes kivitelben hétezer darab készíthető.
Az emlékérmék keddtől vásárolhatók meg Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában és webáruházában www.penzvero.hu oldalon.
Mint írják, száz éve, 1921. december 14. és 15. között Sopronban és a városhoz tartozó Brennbergbányán, 16-án további nyolc szomszédos, illetve közeli községben (Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk, Sopronbánfalva)
a lakosságnak népszavazással kellett döntenie arról, hogy Magyarországhoz tartozzon-e, vagy Ausztriához csatlakozzon.
Ez a népszavazás befejező szakasza volt a Nyugat-Magyarország hovatartozása körül kialakult, elhúzódó viszálynak, amely az első világháborút követő területelosztás miatt alakult ki.
A Szövetségközi Tábornoki Bizottság a Sopron és környékén megtartott népszavazás eredményeként – a velencei szerződés értelmében – Sopront és a várost körülvevő nyolc községet 1922. január 1-jén visszaadta a magyar államnak.
Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, amit a nagyhatalmak tartósan elfogadtak. A szavazással Sopron kiérdemelte a Civitas Fidelissima, a Leghűségesebb Város jelzőt. A népszavazás kezdő napját, december 14-ét a magyar kormány a Hűség napjává nyilvánította – áll a közleményben.
Borítókép: „Sopron, a leghűségesebb város” emlékérem (Fotó: Facebook.com/Huseg100Sopron)
