Az Ung vármegyei Csapból ugyanis határvárost kreált a 20. század. Először a semmiből létrejött Csehszlovákia szállta meg Kárpátaljástól 1919 januárjában, amit a Magyar Királyság csak az első bécsi döntést követően tudott korrigálni, 1938. novemberében. 1944-ben viszont Csapot is elfoglalták a szovjet alakulatok, az Árpád-kori falu pedig 1991-ben már az ukrán–magyar–szlovák hármas határon találta magát, jó száz kilométerre az ezeréves magyar határtól, ahová feladónk, Géza igyekezett. Ma Csap a szomszédos amőbaország legnyugatibb pontjának számít jelentős magyar lakossággal, és a mai magyar határtól egy kőhajításnyira lesi, hogy mit tartogat számára immár a 21. század.
Az Időutazás a magyar múltba 65. részében a Csaptól szintén alig „egy százasra” fekvő Kassára látogatunk el.
A sorozat további epizódjait ITT tekinthetik meg.
Borítókép: Csap, 1917. Kiadó: „Vasuti Levelezőlapárusítás, Budapest V. Kádár-u 4” (Fotó: Balázs D. Attila gyűjteménye)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!