időjárás 2°C Balázs 2023. február 3.
logo

Románia, te szigetölő

BALÁZS D. ATTILA
2022.02.09. 08:00 2022.02.11. 22:49
Románia, te szigetölő

A mesés al-dunai sziget, Ada-Kaleh elpusztításával Románia megfosztotta Európát egy ékkőtől, amiből egész biztosan világörökségi helyszín lehetett volna. Az utolsó balkáni birodalom ezzel a lépésével sokadjára mutatta ki a foga fehérjét a hatvanas évek végén: hogy neki bizony semmi sem szent, és nem is lesz az. Gondoljunk csak Ceausescu későbbi gigászi falurombolási programjára, erdélyi városaink magyar arculatának jelenkori átszabására, vagy a mindennapi környezetkárosításokra Erdély-szerte.

A már Hérodotosz és a rómaiak által is ismert sziget-oázis Orsova városával szemközt feküdt, míg el nem tüntették azt is. Ada-Kaleh középkori történelméről keveset tudunk, törökökkel szembeni stratégiai fontosságáról először egy Luxemburgi Zsigmond-korabeli oklevél tesz említést, román kutatások szerint pedig Hunyadi János is létesített itt őrhelyet. A közeli Szörényvár 1524-ös feladása után valószínűleg jelentős magyar határponttá vált a sziget.

Ekkoriban még Saan-szigetnek hívták a források. Magyar, török, osztrák uralom váltotta itt egymást, aminek pontos feltérképezése hálás témája lehetne a hazai történésztársadalomnak.

A későbbiekben itt létesült a Habsburg Birodalom egyik legfontosabb határerődje, majd 1913-ban Ada-Kaleh hivatalosan is Magyarországhoz került – ismét. Az Oszmán Birodalom hátrahagyott külbirtoka Újorsova néven, Krassó-Szörény vármegye Orsovai járásába beosztott községgé alakult. Majd Románia tette rá a kezét a háború végén, amit az 1923-as lausanne-i békeszerződéssel ratifikáltak. Pedig maradhatott volna akár kis országunk külbirtoka is e sziget Trianon után, hiszen a Margitsziget-méretű, törökök lakta földdarab volt országunk utolsó területi gyarapodása a nagy háborút megelőzően. Magyar exklávé az Al-Dunán – milyen jól hangzana ma is.

„Ada-Kaleh. Török üzlet – Türkischer bazar.” Kiadó: M.G. Orsova. 1910 körül                                             (Fotó: Balázs D. Attila gyűjteménye) 

1910 körül kiadott magyar képeslapunk betekintést enged Ada-Kaleh békebeli hétköznapjaiba, amikor a helyi bazárban még rahát, dohány és rózsaolaj illata keveredett, és a vendéglátásban jeles törökök rakival kínálták az ide érkező utazót. Egy csöppnyi kelet volt ez a hely, amiről már jóval a Magyarországhoz csatolás előtt jelentek meg magyar képes levelezőlapok, jelezvén az igen szoros és természetes kötődést.

Anyai nagybátyámtól tudom, aki 1968-ban Orsován teljesítette sorkatonai szolgálatát, hogy a gránitsziget felrobbantásakor akkora volt a detonáció, hogy több szemlélő halláskárosodást szenvedett. Mintha csak a meggyalázott sziget bosszúja lett volna mindez. Ada-Kálét – mert ez volt a magyaros neve – a Vaskapu vízerőmű gátjának építése miatt pusztították el, mielőtt a duzzasztás előtt elárasztották volna. Épületeit lebontották, lakóit elűzték. A románság azóta siratja a szépséges dunai szigetet, erről számos újságcikk, kiadvány és visszaemlékezés tanúskodik ma is. De a törökök és mi, magyarok is ugyanígy vagyunk vele, hiszen e régi képeslapokat elnézve szinte ordítani lehet a hiányérzettől.

Az Időutazás a magyar múltba 64. részében Kárpátalja felé kanyarodunk.

A sorozat további epizódjait ITT tekinthetik meg.

Borítókép: Kétosztatú panorámaképeslap a Margitsziget-méretű al-dunai Ada-Kalehről. Kiadó: M.G. Orsova. 1910 körül (Fotó: Balázs D. Attila gyűjteménye)

Magyar zászló az Al-Dunán

Az Al-Dunán Széchenyi István felvetésére kezdődtek a szabályozási munkálatok még az 1830-as években.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.