Románia, te tóölő!

Bihar vármegye hévízben igen gazdag területnek számított a régi Nagy-Magyarország területén.

Bihar vármegye hévízben igen gazdag területnek számított a régi Nagy-Magyarország területén. A Trianonban kettévágott Biharország egyik legizgalmasabb és legbájosabb fürdőhelye pedig a Nagyváradtól alig néhány „mértföldre” megbúvó Püspökfürdő volt, amelyet a múlt század fordulóján még Szent László-fürdőnek is neveztek. A legenda azt tartja, hogy évszázadokkal ezelőtt maga az országgyarapító lovagkirály bukkant rá az itteni gyógyító, meleg vizes forrásokra, melyeket a későbbi korok is nagyra értékeltek.

Ezen az 1904-es, Békéscsabára küldött képeslapon a korzózó dámák s az árnyas fák mögött még ott fénylik Püspökfürdő kincse, a termálvizű tó, mely az utóbbi években leginkább amiatt szerepelt a hírekben, hogy a mániáját levetkőzni képtelen Románia a szó szoros értelmében kiszipolyozta belőle a hévizet. Ezzel pedig megölt egy olyan vizes élőhelyet, amelyik túlélte a jégkorszakot, sőt Ceaușescu országrombolását is. 

Mert az Erdély elorzását épp ma ünneplő utolsó balkáni birodalom nem képes leállni, és erdélyi magyarként állítom, hogy soha nem is fog. Románia az elefánt az európai porcelánboltban.

A Bolondok éneke című film plakátja, amely egy püspökfürdői jelenet forgatásakor készült a gőzölgő hévizes tó előtt, az egykori László főherceg szigeten (Fotó: Balázs D. Attila)

A püspökfürdői termálvizű tavat mára szabályosan kivégezte a román hatóságok cinkos teszetoszasága és jól ismert nemtörődömsége, igénytelensége. 

A környező panziók megtűrt, illegális termálvízfúrásai néhány év alatt teljesen kiapasztották a vadregényes környezetben fekvő kis tavat, amelynek közepén hajdan egy apró sziget is állt; 117 esztendős képeslapunkon látszik is a László főherceg sziget bejárata. Ez az apró kis földdarab lehetett egykor a Kárpát-medence legkisebb termáltavi szigete, ami jó kezekben tavastól, tündérrózsástól akár világörökségi helyszínné is válhatott volna a hajdan itt lakott őshonos állatfajokkal együtt.

A haldokló termáltó még 2014-ben. 

(Forrás: Termalonline)

Emlékszem, húsz évvel ezelőtt itt forgattuk gyönyörű hóesésben a Bolondok éneke című nagyjátékfilmet Bereczki Csaba rendezésében. A moziplakát fotóját magam „lőttem” épp a gőzölgő tónál. A látvány pazar volt, érdemes megnézni a filmkockákon. Akkor és ott éppen ezért nem is gondoltam, hogy az oly sok jóval kecsegtető 21. században ilyen gyalázat érheti ezt a korábban óvott, dédelgetett erdélyi természeti kincset, amely ráadásul egy olyan kvalitású filmben szerepelt, amiben Gubás Gabi, Eperjes Károly, Andorai Péter, Julie Dépardieu és Maia Morgenstern játszotta a főbb szerepeket. 

De hát él a közhely: Románia a korlátlan lehetőségek hazája. Az volt és az is maradt – legfőképp negatív tekintetben.

Az Időutazás a magyar múltba 44. részében egy régi lap a 150 éves ógyallai csillagda elé röpít bennünket.

A sorozat további epizódjait ITT tekinthetik meg.

Borítókép: Püspökfürdő 1904-ben. „Kiadja Sebő Imre Nagyvárad” (Forrás: Balázs D. Attila gyűjteménye)