A nagy idők Szabadkája

A magyar Délvidék egyik legfontosabb városa sohasem látott akkora fejlődést, mint a „boldog békeidőkben”.

A régi mondás úgy tartja, hogy a fényképezőgép egy olyan képrögzítő eszköz, amit néha levesznek az állványról. A híres képeslapkiadó, a Divald és Monostory cég fotográfusa bizonyára nem is vette le masináját az állványáról, ezért lett ilyen arányosan megkomponált és éles ez az 1914-es szabadkai felvétel az egykori Kossuth utcáról, amit a korabeli szokásokhoz hűen aprólékosan ki is színeztek.

A parknál a Kossuth-utczába befordúlván, majdnem fővárosi utczát látunk magunk előtt elegáns új épületekkel

– olvasható Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai című gigászi művében, és valóban, ha nem szerepelne a Szabadka felirat ezen a képes levelezőlapon, a Monarchia akármelyik nagyvárosi utcaképének beillene.

De milyen is volt akkoriban Szabadkán élni? A magyar Délvidék egyik legfontosabb városa sohasem látott akkora fejlődést, mint a „boldog békeidőkben”.

1869-ben már vasút kötötte össze a világgal, a magyar millennium évére már volt villanytelepe, 1897-re pedig villamos járt Szabadka és a szomszédos Palicsfürdő között, amely az egyre csak polgáriasodó város kedvelt kirándulóhelye lett. Palicsfürdő olyan volt Szabadkának, mint a Püspökfürdő és a Félixfürdő Nagyváradnak, vagy amilyen Kolozsvárnak a közeli sóstófürdő. (Szabadka másban is [sors]társ az említett nagyvárosokkal: az ő arculata, magyar építészeti öröksége is állandó veszélyben van.)

Négy évvel e képeslap megjelente után, a semmiből megjelent Szerb–Horvát–Szlovén Királyság Szabadkával megszerezte Magyarország harmadik legnépesebb városát, ahol a magyarok akkor még többséget alkottak.

A legutóbbi, 2011-es népszámlálás szerint még mindig nagy volt a magyar lélekszám a településen, de a nemzetiségi arányok romlottak, és nem a mi javunkra. 

Az Időutazás a magyar múltba 43. részében egy békebeli püspökfürdői képeslap mesél Románia nemzeti ünnepe alkalmából arról, milyen az, ha egy latorállam még a vizet is kilopja a tóból.

A sorozat további epizódjait ITT tekinthetik meg.

Borítókép: A szabadkai Kossuth utca 1914-ben (Balázs D. Attila gyűjteménye)