időjárás 3°C Balázs 2023. február 3.
logo
IDŐUTAZÁS A MAGYAR MÚLTBA

Magyar zászló az Al-Dunán

BALÁZS D. ATTILA
2022.02.06. 08:00
Magyar zászló az Al-Dunán

Magyarország egyik legvadregényesebb tája volt a Kazán-szoros Orsovánál, a Vaskapuban, ahol a Duna búcsút int a Kárpát-medencének. Több mint ezeréves határmezsgyéje volt ez a vidék a régi országnak, ahol különösen nehéz volt az átkelés mind a folyam vizén, mind szárazon. 

Jókai így ír a Vaskapu-szorosról Az arany emberben: „A nagy, fenséges folyam-ős, mely megszokta a magyar sík lapályon ezerölnyi mederben haladni méltóságos csenddel, partjain a belehajló fűzfákkal enyelegni, kilátogatni a szép virágos mezőkre s csendesen keleplő malmokkal beszélgetni; itt összeszorítva száznegyven ölnyi sziklagátba, hah, mily haraggal tör rajta keresztül!”

Az Al-Dunán Széchenyi István felvetésére kezdődtek a szabályozási munkálatok még az 1830-as években, hogy a magyar áruk zökkenőmentesebben érjék el a Balkánt és a Fekete-tenger vidékét. 

1834-ben megkezdték kirobbantani a mederből a legveszélyesebb sziklákat, és 1837-re megépült a bal parton a Széchenyi út is, amit nagyrészt a hegyekből vájtak ki. 

A szabályozott szakaszt végül 1896-ban adta át Ferenc József, aki mindennemű magyar vonatkozást elkendőzött az avatóünnepségen, pedig az itteni munka magyar érdem, magyar kezdeményezés volt: sem a szerb, sem a török vagy a román nem vállalt részt benne. 

1920 előszele tehát már akkoriban fújta a magáét, aminek az lett az eredménye, hogy ma Szerbia és Románia határa húzódik itt, a Vaskapunál.

A nagy magyar munka egyik gyümölcséről, a 122 kilométer (!) hosszú meseszép Széchenyi útról köszön vissza nekünk 114 év távlatából egy kiránduló társaság óriásképeslapunk jobb szélén. Hazai csapat lehetett, hiszen egy hatalmas magyar zászlót is lenget egyikük az utókornak. 

„Hazajáró” temesvári rokonomtól, Balázs Istvántól tudom, aki e vidék avatott ismerője, hogy ez a gigászi munkával létrehozott útvonal jórészt már a víz alatt kanyarog. 

A természet- és múltromboló román–jugoszláv megaprojekt, a Vaskapu I. erőmű ugyanis olyan mértékben emelte meg itt a Duna szintjét az 1970-es évekre, hogy ez az út is a habok alá került, akárcsak megannyi régi magyar település, és sziget errefelé, amit feláldoztak a megawattórák oltárán.

Az Időutazás a magyar múltba 63. részében maradunk a Vaskapuban.

A sorozat további epizódjait ITT tekinthetik meg.

Borítókép: Kazán-szoros, 1908. Hutterer Géza orsovai fényképész kiadása. (Fotó: Balázs D. Attila gyűjteménye)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.