Alig tizennyolc évvel a cseh invázió előtt kerekedett fel ez a képeslap Szabó Lőrinc „tündérvárosából”. Régi fotográfiánkon még szinte tapintható a palóc békeidő, hiszen sehol nem volt még Csehszlovákia, a semmiből jött agresszor állam. Olyan távol volt, hogy ha akkoriban kiejtett volna valaki egy effajta szót a „Főutczán”, azt hitték volna a balassagyarmatiak, hogy az illető tüsszentett egyet, s egy határozott, ízes Jó egészséget! kívántak volna neki.
Pedig 1919-ben a képen látható Magyar Király Szálloda épülete előtt is megjelentek a cseh megszállók, akik január 15-én önhatalmúlag átlépték a demarkációs vonalként szolgáló Ipoly folyócskát. Nógrád vármegye székhelye viszont nem adta magát egykönnyen, a lakosság fegyvert fogott, és örök például a jövőnek, néhány napra rá kiverte az ellenséget. Időutazó sorozatunk ezért tiszteleg most e szépséges képeslappal a Civitas Fortissima, vagyis a Legbátrabb Város és polgárai előtt.
Az Időutazás a magyar múltba 62. részében a Kazán-szorosba röpít el bennünket egy 114 esztendős óriásképeslap.
A sorozat további epizódjait ITT tekinthetik meg.
Borítókép: 1901-ben postázott képeslap „Balassa-Gyarmatról.” Főutczai részlet babakocsit toló asszonnyal (Fotó: Balázs D. Attila gyűjteménye)
