Az Egyesült Államok Űrhadosztálya (USSF) által üzemeltetett, személyzet nélküli X–37B űrrepülőgépnek – a típusból két példány létezik – ez volt a hatodik küldetése. Az eszközt a Boeing a NASA-nak tervezte, majd az amerikai hadsereg számára átalakították. Legutóbbi küldetésére 2020 májusában indult, azóta körülbelül 2,1 milliárd kilométert repült. A 908 napos repülés megdöntötte a korábbi 780 napos rekordot, amelyet az előző küldetése során értek el. Az X–37B példányai korábban ötször (2010-ben, 2011-ben, 2012-ben, 2015-ben és 2017-ben) jártak a bolygó körül.
Az X–37B alakja és visszatérésének módja leginkább a 2011-ben nyugdíjazott egykori amerikai űrrepülőgépekéhez hasonlít, csak jóval kisebb azoknál. Az X–37B mindössze 8,9 méter hosszú és 4,5 méter fesztávolságú, miközben az űrsikló 37 méter hosszú volt. Másik lényeges különbség, hogy ezt nem űrhajós vezérli, hanem robotpilóta irányítja. A jármű kisebb terhek, felszerelések és műholdak szállítására is alkalmas. Gyártója, a Boeing szerint 240 és 805 kilométer közötti magasságban repül a Föld felett.
Az X–37B jórészt titkos feladattal elvégzett küldetéseinek céljairól most sem adtak bőséges tájékoztatást. Csupán annyit közöltek, hogy minden korábbinál több kísérletet terveztek – kettőt a NASA számára.
A hatodik úton először használták azt a kiegészítő szolgálati modult, amelyben számos kísérlet helyezhető el. A miniűrrepülőnek egyébként kinyitható raktere is van. A NASA két kísérletéről azt lehetett tudni, hogy az egyikben különféle anyagmintákat vizsgáltak, hogy a visszatérés után elemezhessék, hogyan viselték el a világűrben uralkodó körülményeket. A másikban növényi magvakon elemezték az űrbeli sugárzási környezet hatásait. A légierő közleményében az olvasható, hogy a szakminisztériumnak és a tudományos közösségnek értékes az a képesség, hogy a Föld körüli pályán kísérleteket hajthatnak végre, és biztonságosan hazavihetik azokat mélyreható elemzésre. Az űreszköz kifejlesztése lehetővé tette nekik, hogy minden korábbinál több kísérletet végezzenek el az űrben.
A fedélzeten végzett kísérletek további részletei nem derültek ki, bár ez nem akadályozta meg a riválisokat a spekulációban.
Dmitrij Rogozin, az orosz Roszkozmosz űrügynökség korábbi vezetője a Russia–24 orosz állami hírtelevíziónak adott áprilisi interjújában azt állította, hogy a járművet kémkedésre vagy tömegpusztító fegyverek szállítására is használhatják. Szung Csung-ping (Song Zhongping) kínai katonai szakértő és kommentátor megerősítette ezt az érzést, és azt mondta a South China Morning Postnak, hogy a jármű képes megváltoztatni a pályáját repülés közben, lehetővé téve, hogy kémkedjen más műholdak vagy földi célpontok után, valamint támadásokat indítson. – Ha az X–37B-t meg lehet tölteni kis műholdakkal, akkor fegyverekkel is. Lehetséges, hogy robotkarokkal is felszerelhető, hogy elfogjon más műholdakat – mondta Szung Csung-ping. Azt a Pentagon egykori tisztviselője, Heather Wilson is elismerte, hogy a jármű módosíthatja a pályáját. – Az ellenfeleink nem sejtik, hogy ez hol fog következni – mondta Wilson az Aspen Security Forumon 2019-ben. Tudják, hogy ez idegesíti a konkurenciát, és ennek nagyon örülnek Washingtonban.
Állítólag Kínának is van titkos űrrepülőgépe, amelyet augusztus elején állítottak pályára. Az X–37B-hez hasonlóan nem ismert, hogy mi a feladata.
Borítókép: gyártója, a Boeing szerint 240 és 805 kilométer közötti magasságban repül a Föld felett (Fotó: Europress/AFP)
