Eredetileg a NASA építette 1999-ben, ahogy arról korábban a Live Science testvéroldala, a Space.com is beszámolt. Az űrsiklókhoz hasonlóan az X–37B is függőlegesen száll fel, rakéta hajtja. A pályára kerülve képes önállóan manőverezni, és végül kifutópályán landol a Földön, hasonlóan egy hagyományos repülőgéphez. A jármű kisebb terhek, felszerelések és műholdak szállítására is alkalmas. Gyártója, a Boeing szerint 240 és 805 kilométer közötti magasságban repül a Föld felett.
A Space.com írja, hogy a NASA még 2004-ben két X–37B járművet adott át a Pentagon Defence Advanced Research Projects Agency-nek (DARPA). Miután sok éven át az Egyesült Államok légiereje üzemeltette őket, a robot-kémrepülőgépek 2020-ban az újonnan létrehozott Űrerő felügyelete alá kerültek a Military.com katonai híroldal szerint.
Évekig az űrben maradhat
A két X–37B közül az egyik 2010-ben ment fel először, és 224 napot töltött az űrben. Társjárművét egy évvel később küldték az űrbe, és több mint kétszer annyi ideig maradt a pályáján. Hogy igazából mit csinált ott fent egész idő alatt, az továbbra is rejtély a Live Science szerint.
Bár az OTV-6 új küldetési időtartamrekordot állított fel, vannak hosszabb ideje működő űreszközök. Egyes Föld-megfigyelő és kommunikációs műholdak például egy évtizedig vagy még tovább keringenek a Föld körül. A Nemzetközi Űrállomást 2000 novembere óta folyamatosan használják, a NASA Voyager–1 és Voyager–2 szondái pedig több mint 45 éve működnek a csillagközi térben.
