időjárás 5°C Csenge , Ráhel 2023. február 4.
logo

Amerika és Kína között zajlik az új űrverseny

Wittich Zoltán
2022.11.23. 06:40 2022.11.23. 08:21
Amerika és Kína között zajlik az új űrverseny

Aggodalommal figyelik Amerikában a kínai űrprogram nagy eredményeit. Néhányan egyenesen úgy vélik, hogy az Egyesült Államok lemaradt az új űrversenyben. Amíg a hidegháborúban a holdra szállás, most a Marsra jutás, a Hold bányászata, a katonai képesség és az infokommunikáció fejlesztése az igazi cél.

– A mai egy csodás nap! Az expedíció a tervek szerint halad, az Orion űrhajó rendben folytatja az útját a Hold megkerülésére – nyilatkozta az amerikai űrügynökség (NASA) Artemis 1 missziójának vezetője, miután hétfőn este a kapszula elérte a Holdat. Az Orion, mielőtt mintegy fél órára eltűnt volna a Hold mögött – és ezzel megszűnt vele a kapcsolat –, képeket küldött a földi központba. Ez az első alkalom ötven év után, hogy a NASA egy kapszulája a Holdat célozta meg.

Noha a hidegháború lezárása átmenetileg háttérbe szorította az űrversenyt, az elmúlt években mindez új erőre kapott. A legnagyobb szereplő továbbra is az Egyesült Államok, de Washington már nem annyira Moszkvával, sokkal inkább Pekinggel került szembe a világűrben. Jelenleg mindkét nagyhatalom célja visszatérni a Holdra, ám ezúttal nemcsak perceket, hanem napokat és heteket töltenének el az égitest felszínén. 

Mindezt azért, hogy kellő tudást szerezzenek a missziók következő állomására, a Mars meghódítására.

A NASA Orion kapszulája közel egy hetet tölt majd el a Hold körül, míg az égitest felszínére való visszatérést az űrügynökség 2025-re tervezi. Igyekezniük kell, ugyanis Kína sorra hajtja végre a Chang’e programjának állomásait, sőt most már a Tiangong űrállomás mind a három modulja orbitális pályára állt, kiszolgálva az expedíciókat és a kutatásokat is. 

Peking újabban alaposan feladja a leckét Washingtonnak, hiszen 2019-ben Kína juttatott először holdjárót a Hold túlsó oldalára, míg a következő lépésben az égitest déli pólusát célozzák meg, de a 3D-nyomtatással is kísérleteznének a világűrben.

Az űrverseny azonban nem korlátozódik a kutatásra és a felfedezésre. Az infokommunikációs és a katonai képesség növelése, az űrturizmus beindítása, sőt a Hold bányászata is a célok között szerepel. Az sem véletlen, hogy Kína mellett az Egyesült Államok is a Hold déli pólusát célozza meg Artemis-programjában. 

Az előzetes vizsgálatok szerint ugyanis itt fagyott állapotban víz található, amely egyrészt segíthet a nagyhatalmaknak a tartózkodási idejük megnyújtásában, másrészt a hidrogén a rakéták hajtóanyagaként is szolgálhat.

Az infokommunikáció fontosságát jelenleg az orosz–ukrán háború is szemlélteti. „Az invázió egyértelművé tette, hogy az űr mennyire létfontosságú a biztonságban” – írta véleménycikkében Anders Fogh Rasmussen, a NATO korábbi főtitkára a Financial Times brit napilap hasábjain.

Műholdképeket használnak az ellenség helyzetének megállapítására, műholdkapcsolatot a kommunikációra és GPS-navigációt a rakéták célba juttatására

– sorolta, majd rámutatott, Washington és Peking is jelentősen növelte az ilyen jellegű képességeit az elmúlt években. A kínai GPS, a BeiDou legújabb frissítése – egyes vélemények szerint – például mintegy húsz centiméterrel pontosabb, mint az amerikai vetélytársa, ami a hadászat terén kulcsfontosságú lehet.

Új típusú műholdrendszereket is tesztelnek, az amerikai SpaceX magáncég már több mint 2300 Starlink műholdat állított orbitális pályára – amelyhez az ukrán hadsereg is hozzáférhet. Az új típusú, decentralizált műholdrendszer akár százszorosára is felgyorsíthatja a drónok és vadászrepülők adatátvitelét. 

Peking ezek működését megzavarhatja vagy rakétákkal meg is semmisítheti, de mivel a Starlink negyvenkétezres rendszer kiépítésén dolgozik, Kína számára a leghatékonyabb egy rivális hálózat kiépítése lehet.

 Ezt Peking a StarNet részeként már 2020-ban bejelentette, tízezer műhold kiépítése a céljuk.

A verseny segíti az innovációt

 – fogalmazott Neil deGrasse Tyson asztrofizikus a két nagyhatalom vetélkedéséről. Tyson szerint az ötven év után újjáéledő űrverseny innovációinak számtalan pozitív eredménye lehet az egész emberiség számára.

Persze mindennek borsos az ára, az Egyesült Államok hozzávetőlegesen 93 milliárd dollárt (negyvenezermilliárd forintot) költ arra, hogy az évtized közepére újra embert juttasson a Holdra, feltételezések szerint Kína még ennél is többet.

 

Borítókép: A NASA TV adásáról készített képen az Orion amerikai űrhajó a Holdhoz közelít, a háttérben a Föld látható 2022. november 21-én. A NASA Artemis-programjának ez az első próbarepülése, az űrhajó fedélzetén csak három kísérleti bábu utazik, a rajtuk elhelyezett érzékelők mérik majd a sugárzást és a keletkező rezgéseket a Hold-utazás alatt (Forrás: MTI/AP/NASA)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.