– A mai egy csodás nap! Az expedíció a tervek szerint halad, az Orion űrhajó rendben folytatja az útját a Hold megkerülésére – nyilatkozta az amerikai űrügynökség (NASA) Artemis 1 missziójának vezetője, miután hétfőn este a kapszula elérte a Holdat. Az Orion, mielőtt mintegy fél órára eltűnt volna a Hold mögött – és ezzel megszűnt vele a kapcsolat –, képeket küldött a földi központba. Ez az első alkalom ötven év után, hogy a NASA egy kapszulája a Holdat célozta meg.
Noha a hidegháború lezárása átmenetileg háttérbe szorította az űrversenyt, az elmúlt években mindez új erőre kapott. A legnagyobb szereplő továbbra is az Egyesült Államok, de Washington már nem annyira Moszkvával, sokkal inkább Pekinggel került szembe a világűrben. Jelenleg mindkét nagyhatalom célja visszatérni a Holdra, ám ezúttal nemcsak perceket, hanem napokat és heteket töltenének el az égitest felszínén.
Mindezt azért, hogy kellő tudást szerezzenek a missziók következő állomására, a Mars meghódítására.
A NASA Orion kapszulája közel egy hetet tölt majd el a Hold körül, míg az égitest felszínére való visszatérést az űrügynökség 2025-re tervezi. Igyekezniük kell, ugyanis Kína sorra hajtja végre a Chang’e programjának állomásait, sőt most már a Tiangong űrállomás mind a három modulja orbitális pályára állt, kiszolgálva az expedíciókat és a kutatásokat is.
Peking újabban alaposan feladja a leckét Washingtonnak, hiszen 2019-ben Kína juttatott először holdjárót a Hold túlsó oldalára, míg a következő lépésben az égitest déli pólusát célozzák meg, de a 3D-nyomtatással is kísérleteznének a világűrben.
Az űrverseny azonban nem korlátozódik a kutatásra és a felfedezésre. Az infokommunikációs és a katonai képesség növelése, az űrturizmus beindítása, sőt a Hold bányászata is a célok között szerepel. Az sem véletlen, hogy Kína mellett az Egyesült Államok is a Hold déli pólusát célozza meg Artemis-programjában.
Az előzetes vizsgálatok szerint ugyanis itt fagyott állapotban víz található, amely egyrészt segíthet a nagyhatalmaknak a tartózkodási idejük megnyújtásában, másrészt a hidrogén a rakéták hajtóanyagaként is szolgálhat.