Sertésmájjal is enyhítenék a szervhiányt
A kutatók régi törekvése, hogy csereszervekkel enyhítsék a szervhiányt. Ezt a célt szolgálja a következő amerikai kísérlet. A nagy tálban lebegő kísérteties forma néhány órával korábban egy egészséges robusztus vörösesbarna színű szerv – egy sertésmáj – volt. A félig áttetsző, fa ágaira hasonlító szerkezet fokozatosan vesztette el eredeti formáját.
A külvárosi, minneapolisi labor dolgozói első lépésként samponnal mossák ki a májból a sejteket. A szerv színe fokozatosan elhalványul, ahogy a sejtek feloldódnak és kiürülnek. Marad egy gumiszerű átlátszó képződmény, a máj vázszerkezete. A következő lépésben emberi májsejtekkel – amelyeket olyan adományozott szervekből vettek, amelyeket nem lehet átültetni – töltik fel a vázat. Ezek az élő sejtek költöznek be a szerkezet zugaiba, hogy újraindítsák a szerv funkcióit. – Lényegében újratermeljük a szervet – mondta Jeff Ross, a Miromatrix vezérigazgatója. Mivel az összes sejtet eltávolították a sertésszervből, az emberi test nem tekinti sertésszervnek. A Miromatrix azt tervezi, hogy 2023-ban elsőként emberen tesztel egy ilyen biomérnöki szervet.
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (Food and Drug Administration, FDA) jóváhagyásáig az első kísérletek a páciens testén kívül zajlanak majd. A kutatók egy disznóból kivett, kiürített, majd emberi sejtekkel feltöltött májat helyeznek a kórházi ágy mellé, hogy ideiglenesen azzal szűrjék annak a vérét, akinek a saját mája hirtelen leállt. És ha ez az új „májsegéd” működik, az kritikus lépés lenne a biológiailag módosított szerv – valószínűleg egy vese – átültetése felé.
– Mindez sci-fi-nek hangzik, de valahol el kell kezdeni – idézte az euronews.com Sander Flormant, a New York-i Mount Sinai Kórház transzplantációs vezetőjét. Az intézmény egyike azon kórházaknak, amelyek részt kívánnak venni a májsegítő vizsgálatban. Amit Tevar, a Pittsburghi Egyetem orvosi központjának transzplantációs sebésze szerint a tervezett testen kívüli tesztelés csak egy bevezető lépés lenne. Ha ez az újszerű megközelítés működik, akkor „az hosszú távon nagy valószínűséggel hozzájárulhat az emberben használható szervek fejlődéséhez”. A májasszisztens vizsgálat kulcsfontosságú lenne a biológiailag módosított szerv – valószínűleg egy vese – átültetésének megkísérlésében, mert a beteg még életben maradhat dialízissel, ha a műtét sikertelen lenne.
Jelenleg több mint 105 ezer ember szerepel az Egyesült Államokban szervátültetésre várók listáján. – A rendelkezésünkre álló szervek száma soha nem lesz képes kielégíteni a keresletet” – mondta Amit Tevar. „Ez a mi frusztrációnk”. Ezért a tudósok az állatokat tekintik a szervek másik forrásának.
Az elsődleges célpont a sertés. A sertések azért jelentenek előnyt a főemlősökkel szemben, mert szerveik hat hónap alatt elérik a felnőtt ember méretét. A sertések szívbillentyűit rutinszerűen ültetik emberekbe – hazánkban először 1968 áprilisában tettek be sertésszívbillentyűt egy beteg szívébe –, és néhány cukorbeteg kapott már sertéshasnyálmirigy-sejteket. A sertésbőrt átmenetileg égési sérülések esetén alkalmazzák. Génszerkesztéssel és klónozással már olyan genetikailag módosított sertéseket hoztak létre, amelyek szerveit kisebb valószínűséggel utasítja el az ember.
