Ez az evangéliumok egyik legrégebbi szöveges tanúja – állította az Osztrák Tudományos Akadémia (OeAW) a New Testament Studies című folyóiratban megjelent publikációról. A görögről szírre fordítás a II. vagy a III. században történt, és a VI. században írták le kézzel. „Körülbelül 1300 évvel ezelőtt egy palesztin írnok a szír szöveggel írt evangéliumot kitörölte. A középkorban alig volt pergamen a sivatagban, ezért a kéziratokat gyakran kitörölték és újrahasznosították” – olvasható az OeAW honlapján.
Grigory Kessel középkori tudós, az OeAW kutatócsoportjának egyik tagja egy ilyen átírt pergamenen fedezte fel az ősi írást. „Egy ilyen felfedezéshez óriási tudásra van szükség” – mondta Claudia Rapp, az OeAW Középkor-kutató Intézetének igazgatója. Ebben az esetben a felhasznált pergament kétszer írták újra.
A legelső szöveg szír volt, amire görög írás került, a legfelső pedig grúz nyelvű volt.
A szír nyelv egy arámi dialektus, amely az első században alakult ki egy helyi arámi dialektusból. Az ókeresztény időszakban az ókori Szíria történelmi régiójában és az egész Közel-Keleten az első századtól a középkorig a különböző arámi ajkú keresztény közösségek fő irodalmi nyelvévé vált. A kutatók különleges fényképezést, köztük ultraibolya fotózást, valamint automatizált, számítógépes felismerő szoftvereket használnak, hogy az évszázadokkal ezelőtt kitörölt kéziratokat újra láthatóvá tegyék. Még így is nagyon gyakorlott szemre van szükség, hogy átlássanak a betűk zűrzavarán, és felismerjék a legalsó írást. Grigorij Kessel ultraibolya-fényképezéssel tudta újra olvashatóvá tenni a Vatikáni Könyvtárban őrzött, palimpszesztnek nevezett kézirat egyes szavait.
A palimpszeszt azon kéziratok neve, melyekben az eredeti szöveget gondosan kivakarták vagy átragasztották, hogy helyébe másik kerülhessen.
A Sinai palimpszesztek projekt részeként a kutatók megpróbálják visszaállítani azokat az írásokat, amelyeket egykori írástudók töröltek ki vagy írtak át az időszámításunk utáni IV. és XII. század között. E munka során fedezték fel, hogy a Bibliának van egy új részlete, amelyet Máté evangéliumának 1750 éves fordításában rejtettek el. A kutatók korábban 74 kéziratot dekódoltak hasonló technikákkal, de a legutóbbi felfedezés azért különösen jelentős, mivel olyan fordítást tartalmazott, amely egy évszázaddal régebbi, mint a legkorábbi görög fordítások, köztük a Codex Sinaiticus, azaz a Sínai-félszigeti kódex, egy időszámításunk utáni IV. századi görög nyelvű Biblia-kézirat.
– A szír kereszténység hagyománya az Ó- és Újszövetség több fordítását is ismeri – mondta Grigorij Kessel. Egészen a közelmúltig azonban csak két kézirat volt ismert. Az egyiket a londoni British Libraryben őrzik, a másikat palimpszesztként fedezték fel a Sínai-hegyi Szent Katalin-kolostorban. A Sinai palimpszesztek projekt részeként egy harmadik kéziratból szintén azonosítottak töredékeket. A mostani lelet azért jelentős, mert a megtalált kézirattöredék a negyedik olyan kézirat, amely az ószír változatról tanúskodik. Minél több fordítást ismerünk, annál többet tudnak meg a tudósok az evangéliumok eredeti szövegéről.
