Szoliva Gábriel ferences szerzetes korábban sokat dolgozott a prágai kötettel, így amikor a Horvát Állami Levéltárban őrzött érseki könyvtári letétben kutatott, azonnal feltűnt neki, hogy a korai nyomtatványok könyvkötéséhez használt egyes pergamenlapok hasonlítanak a prágai zsolozsmakódex lapjaihoz. A tüzetesebb analízis után kétség nélkül mondható, hogy a töredékek az eddig elveszettnek hitt második kötetből valók. Összesen 253 töredék került elő, amelyből az egykori kódex nagyobb része rekonstruálható.
Egyelőre sok a bizonytalanság a Zágrábban előkerült kódexszel és történetével kapcsolatban. Valószínűleg a ma Pozsonyban őrzött misekönyvvel és a prágai első kötettel együtt a tatárjárás utáni nagy kulturális föllendülés gyümölcse. Abban az időben sok mindent kellett pótolni, újrafogalmazni.
Szoliva Gábriel elképzelhetőnek tartja, hogy a Szent László által alapított egyházmegye számára a XV. század közepén kérték Esztergomból ezt a liturgikus könyvet, Laki Thúz Osvát zágrábi püspök idejében. E püspöknek, aki a veszprémi egyházmegyéből került Zágrábba 1466-ban, szüksége lehetett az esztergomi rítus reprezentatív összefoglalására, hogy az egyházmegye gyakorlatát ahhoz képest egyéni módon határozhassák meg. Az 1600-as években viszont már nemigen tudták funkciójának megfelelően használni ezt a hatalmas könyvet, ezért pergamenlapjait szétvágták, és könyvkötéshez használták fel, lényegében csomagolóanyagnak. Ez lett a könyv veszte – de a szerencséje is, hiszen a lapok egy része így nem kallódott el.
– Amikor megpillantottam a zágrábi Érseki Könyvtár kottás pergamenkötéseit, azonnal feltűnt a gyönyörű esztergomi kottaírás. Aztán megnéztem, mit tartalmaz a szöveg – mondja Szoliva Gábriel. A kódex igazi jelentősége, hogy ebben található a Szent László-legenda legrégebbi szövege, a Szent István ünnepéhez vett olvasmány legteljesebb szöveganyaga szinte a teljes Hartvik-legendával. Előkerült a Szent András és Szent Benedek zoborhegyi remeték ünnepéhez szerzett énekanyag, amely a legkorábbi – modern értelemben „komponált” – hazai zenemű legrégebbi ismert kottás emléke. Szent Ferenc ünnepének olvasmányrésze pedig az a Celanói Tamás által írt legendaszöveg, amelyet a közelmúltban fedezett fel egy francia kutató, Jacques Dalarun. Ennek a legendának a fontossága az, hogy a könyv előzményének kormeghatározásában is segíthet, ugyanis az 1244-tól 1266-ig volt liturgikus használatban.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!