Melegrekord októberben, de az egész ősz átírhatja a statisztikákat

1901 óta a harmadik legmelegebb októbert éltük meg: a középhőmérséklet országos átlagban 14,1 Celsius fok volt, ami 3,4 fokkal haladja meg az 1991–2020-as átlagot. Egy érdekes tanulmány szerint a melegedő klíma miatt – ezt igazolja a melegrekord októberben – a nyár kitolódik, ezzel párhuzamosan búcsút inthetünk az indián nyárnak.

20231106 cseppán olivér két éves játszik a lehullott falevelekkel, őszi zsánerkép zalaegerszeg pezzetta umberto pu zalai hírlap Fotó: Pezzetta Umberto/Zalai hírlap

Országos átlagban a harmadik legmelegebb október volt az idei, de az Alpokalján és helyenként a Dél-Dunántúlon a legmelegebb lett 1901 óta. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint az ország legnagyobb részén 13 és 15 fok között alakult a havi középhőmérséklet, de a déli országrészben többfelé 15 fok felett volt a havi átlagérték. Az októberi melegrekordok sorában az 1966-os év vezet 14,6 Celsius fokkal, a második az 1907-es év volt 14,36 fokkal. (A tíz legmelegebb október közül öt a 2000-es években köszöntött ránk.)

Az 1901 óta legmelegebb szeptemberrel együtt az ősz első két hónapjának átlaga 16,8 fok volt, ami 1,4 fokkal haladja meg a második legmelegebb 1932. és 1942. évi értéket. Ha a november nem lesz országosan legalább 1,5 fokkal hidegebb, mint az 1991–2020-as átlag, akkor az idei ősz lesz a legmelegebb a XX. század eleje óta.

 

Melegrekord – hőmérsékleti csúcsok nyomában

Az adatok megint csak azt igazolják, hogy változik a bolygó klímája. A Másfélfok.hu szakportál egy izgalmas jelenségre hívta fel a figyelmet: eltűnhet Magyarországon is az indián nyár, de csak azért, mert a nyárias napoknak megfelelő idő veszi át a helyét. A váltás oka, hogy a meleg kitolódásával együtt a lehűlés időszaka is párhuzamosan tolódik ki, ezért nem beszélhetünk majd arról, hogy egy tartós lehűlés után visszatérnek a kellemesen meleg őszi napok, hanem a nyár tart ki az ősz első felében is.

Ha az optimista kibocsátás-csökkentési forgatókönyvet követve 1,5-2 Celsius-fok környékén korlátozzuk a globális felmelegedést, akkor a tanulmányt jegyző Szabó Péter és Pongrácz Rita szerint nagyságrendileg a jelenlegi átlagos állapot maradhat meg a nyári és indián nyári napok számában. A pesszimista forgatókönyv (nem kezdünk érdemi kibocsátás-csökkentésbe a század végéig) szerint a tartós őszi lehűlés október végére tolódik ki, a szeptember és részben az október a nyárhoz csapódik.

 

Magyarországi évszakok – gondoljuk újra

A melegedő őszökről szóló tavalyi tanulmányában a két szerző már bemutatta, hogy az elmúlt bő ötven év alatt a nyár mintegy két héttel kitolódott az ősz irányába hazánkban, azaz éghajlati átlagban jelenleg még szeptember elején is előfordulnak a 25 Celsius fok feletti napi maximum hőmérsékletű, úgynevezett nyári napok.  Az idei szeptember is ebbe a trendbe illeszkedett, sőt, a globálisan is legmelegebb szeptemberi cím mellett a hónap folyamán hazánkban országosan 23 nyári napunk volt, mely a legmagasabb érték 1901 óta.

Érdekes kérdés, hogy a vénasszonyok nyara vagy más néven indián nyár hogyan változik a jövőben. A nyári napokkal ellentétben erre nincs egyértelmű definíció. Az angolszász kultúrákban második nyárként is hívott időszakok nem egyszerűen küszöb feletti melegebb napokat jelentenek, hanem egy jelentősebb lehűlés után következnek be. Szabó Péter és Pongrácz Rita a kellemes őszi napok (amikor a maximum hőmérséklet 20 fok feletti) közül leválasztották azokat, amelyek az első tartós őszi lehűlés után következtek be, és csak ezeket nevezték indián nyári napoknak (azaz a maximum hőmérséklet húsz Celsius fok felett volt az első tartósabb őszi lehűlés után).

Ha az elmúlt 52 év megfigyeléseit nézzük, jól látszik, hogy mind a kellemes őszi napok, mind a nyári napok száma növekedést mutat az országban. Ugyan nagy az évek közötti változékonyság, de a növekvő trend statisztikailag is szignifikáns. A legtöbb kellemes őszi napot eddig 2006-ban és 2019-ben (az eddigi legmelegebb ősszel) regisztrálták, míg a legkevesebbet 1996-ban. A nyári napok a két vizsgált hónap közül elsősorban szeptemberben fordulnak elő, októberben már jóval kisebb erre az esély.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat tanulmánya alapján szeptemberben országos átlagban egyetlen napon sem volt a sokéves átlag alatt a napi középhőmérséklet, így országosan nem jelentkezett tartós őszi lehűlés sem. Ugyanakkor októberben volt már lehűlés, és így az ezutáni meleg idő néhány napos indián nyarat hozott. Ha megnézzük, hogy sokéves átlagban ez hány napot jelent, akkor azt láthatjuk, hogy a legtöbb (összességében kéthétnyi) ilyen napunk jelenleg általában Csongrádban fordul elő, míg a legkevesebb (négy-hat alatti) nap északnyugaton és természetesen az északi hegyeinkben.

A jövőben várhatóan az Alföldön négy-nyolc nappal kevesebb indián nyári napunk lesz. Ezt ellensúlyozza, hogy nyári napból ugyanezen a területen a jelenleginél kettő-négy nappal több lehet. Ha az optimista forgatókönyvet követve a kibocsátásokat már ma visszafognánk, akkor viszont inkább az északi és nyugati országrész körül számíthatunk négy-hat napos növekedésre az indián nyári napok számában, míg a nyári napoké várhatóan nem változik.

 

Rövidül az őszi turizmus

Két út áll előttünk. Nem nő jelentősen a nyári napok és az indián nyári napok száma vagy elfelejtjük az indián nyári napokat (ahogy ez Amerikában zajlik), a tartós lehűlést majd csak október vége körül várjuk, és nyári napok sorát éljük át szeptemberben, októberben. Mindkét lehetőségnek vannak pozitív hatásai. A fűtést például várhatóan novemberig egyáltalán nem kell bekapcsolni, a szabadság függvényében a nyári turizmus áttevődhet szeptemberre, az őszi turizmus pedig inkább novemberre tolódik, és lerövidül.

A probléma az, hogy az általános melegedő tendencia nemcsak az őszt érinti, hanem az összes évszakot, ezek összetett éghajlati következményei pedig a két kutató szerint sokkal több negatívumot jelentenek. Szabó Péter és Pongrácz Rita arra hívta fel a figyelmet, hogy ha betartjuk a párizsi megállapodásban foglalt klímacélokat, a vénasszonyok nyara is velünk marad a jövőben.

Kevés eső esett az Alföldön

Az októberi csapadék országos átlagban 55,4 milliméter volt, ami átlag közeli érték: kilenc százalékkal haladja meg 1991–2020-as évek 51 milliméteres átlagát. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján a legkisebb, húsz milliméter alatti havi csapadék az Alföld délkeleti részén esett, míg a hegyvidékeken száz milliméter feletti csapadékösszeg is előfordult.

Az év első tíz hónapjának csapadéka országosan közelíti a 600 millimétert, országon belül viszont nagy különbségek alakultak ki. Az Alföld középső és déli részén helyenként még 350 milliméter csapadék sem esett október végéig, míg a legcsapadékosabb Kékestető már elérte az 1134 millimétert.

Borítókép: Az októberi melegrekord is azt bizonyítja, változik a klíma (Fotó: Zalai Hírlap/Pezzetta Umberto)