Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Ellentétben a felnőttekkel, akiknél a beszéd és beszédértés már egyértelműen a bal agyféltekéhez kötött, a gyerekek mindkét agyféltekéjüket használják ezekre a feladatokra. Ez azért szerencsés, mert a bal agyfélteke korai sérülése esetén a jobb még átveheti a szerepét.
A csecsemők és kisgyerekek agya olyan szuperképességekkel rendelkezik, amiket később elveszítünk – állítják a Georgetown Egyetem Orvosi Központjának idegtudósai. Míg a felnőttekben a legtöbb körülírt funkció az egyik vagy másik agyfélteke meghatározott régiójához kötődik, a gyerekek ugyanazon feladat megoldásához jobb és bal agyféltekéjüket egyaránt használják.
Ez a megfigyelés hozzájárul annak magyarázatához, miért épülnek fel a gyerekek sokkal sikeresebben az agyi sérülésekből, mint a felnőttek.
Az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben (PNAS) publikált tanulmány egy konkrét funkcióra, a nyelvhasználatra fókuszál, fő megállapítása pedig az, hogy a nyelv megértése – pontosabban a hallott mondatok értelmezése – a gyerekek mindkét agyféltekéjét mozgósítja. Az eredmény egybecseng a Georgetown neurológia professzora, Elissa L. Newport által vezetett korábbi kutatások következtetéseivel.
„Ez igazán jó hír azoknak a gyerekeknek, akik valamilyen okból agyi sérülést szenvedtek – emeli ki Newport, aki egyben Georgetown Egyetem és a MedStar Nemzeti Rehabilitációs Hálózat által közösen működtetett Center for Brain Plasticity and Recovery (Központ az Agyi Plaszticitás és Gyógyulás Kutatásáért) igazgatója. – A két agyfélteke együttes használata lehetőséget ad az idegi sérülés során elvesztett terület kompenzációjára.
Ha például a bal agyféltekét újszülöttkori stroke sújtaná – ami közvetlenül a születés után fordulhat elő –, a gyerek a jobb agyféltekéje segítségével fogja elsajátítani a nyelvhasználatot. Az egyik agyféltekére korlátozódó cerebrális parézissel [mozgáskiesést okozó agysérüléssel] született gyerekek kialakíthatják a szükséges kognitív képességeiket a másik agyféltekében. Kísérleteink arra világítanak rá, hogy ez miként lehetséges.”
A tanulmány olyan rejtélyt old meg, amely régóta foglalkoztatta a klinikusokat és idegtudósokat – mondta el Newport. Hosszú ideje ismert, hogy a felnőtteknél – csaknem kivétel nélkül – a mondatfeldolgozás egyedül a bal agyféltekében lehetséges, ahogy azt az agyi képalkotó eljárások és a bal agyféltekei stroke-ot elszenvedett páciensek nyelvi zavarai egyaránt bizonyítják.
A gyerekeknél azonban az egyik agyfélteke sérülése sem szokott maradandó nyelvi zavart okozni, és a nyelvhasználat sok olyan páciensnél is helyreáll, akiknek a bal agyféltekéje súlyos károsodást szenvedett.
Ez azt sugallja, hogy a korai életszakaszban a nyelvi funkció még megoszlik a két agyfélteke között. A hagyományos képalkotó eljárások mindeddig mégsem derítettek fényt erre a sajátosságra. „Nem volt világos, hogy a nyelv erős bal oldali dominanciája már születéskor fennáll, vagy fokozatosan alakul ki a fejlődés során” – magyarázza Newport.
Most a funkcionális MRI (fMRI)-felvételek komplexebb elemzésével a kutatók megállapították, hogy a felnőttekre jellemző bal-jobb specializációs mintázat a kisgyerekeknél még nem figyelhető meg, így a korai fejlődés során mindkét félteke részt vesz a nyelvi feldolgozásban. Azok az agyi hálózatok, amelyek egyik vagy másik agyféltekéhez kötik a különböző feladatokat, elkezdenek ugyan kialakulni a gyerekekben, de a fejlődésük csak 10-11 éves kor körül zárul le.
A kutatásban összesen 39 egészséges, 4 és 13 év közötti gyerek vett részt. Őket egy másik intézményben, a Children's National Medical Centerben vizsgálták a Newport csoportjával együttműködő kutatóorvosok, William D. Gaillard és Madison M. Berl. Newport laboratóriumában 14 felnőtt résztvevőn hajtottak végre vizsgálatokat, majd elvégezték a gyerekek és a felnőttek eredményeinek összehasonlító elemzését.
A résztvevők egy jól ismert mondatértési feladatot kaptak, s ennek megoldása közben mindegyikük fMRI-aktivációs mintázatát nyomon követték a két agyféltekében. A kutatók a 4-6, 7-9, 10-13 és 18-29 évesek korcsoportjait hasonlították össze a nyelv által aktivált agyterületek elhelyezkedése szempontjából.
Az elemzés kimenete minden voxelre (térbeli pixelre, tehát az agy egy kicsiny térfogatára) nézve azon résztvevők százalékos aránya volt, akiknél a nyelvi feldolgozás az adott voxelben számottevő aktivációt eredményezett. Egy további, teljes agyra kiterjedő elemzés pedig azokat az agyterületeket volt hivatott felderíteni, amelyeknek nyelvi aktivációja életkorfüggést mutatott.
Az eredmények azt mutatták, hogy noha csoportszinten már a kisgyerekeknél is jelentkezik a nyelvi aktiváció bal oldali túlsúlya, a legfiatalabb korcsoportban a megfelelő jobb agyféltekei területek is nyilvánvaló aktivációt mutattak.
(Felnőttekben ugyanezek a területek egészen másféle feladatok megoldása közben, például a hanghordozással kifejezett érzelmek feldolgozásakor aktiválódtak. A kisgyerekekben mindkét agyfélteke vonatkozó területei részt vettek a beszéd mind értelmi, mind érzelmi tartalmának feldolgozásában.)
Newport úgy véli, hogy: „A mondatfeldolgozási feladatban a jobb agyféltekei aktiváció magasabb szintje, valamint ennek az aktivációnak a lassú lecsengése a fejlődés során nem pusztán a mondatmegértési stratégiák életkorfüggő változását, hanem a nyelvi funkciók idegrendszeri elosztásának változását is tükrözi.”
A kutatónő szerint, ha a csoportjának módja lenne még kisebb gyerekekkel elvégezni ugyanezt az elemzést, akkor „a jobb agyféltekének még annál is nagyobb mértékű funkcionális részvételét tapasztalnánk a nyelvi feldolgozásban, mint amit a legfiatalabb résztvevőink, a 4-6 évesek körében láttunk”.
„Adataink arra mutatnak, hogy a jobb agyfélteke normális esetben is részt vesz a korai gyerekkor során a nyelvi feldolgozásban, és ez lehetőséget nyit a bal agyfélteke esetleges sérülése esetén a nyelvi funkció megtartására és fejlődésére a jobb agyféltekén belül” – foglalta össze Newport.
Az elmélet további körüljárása érdekében a kutatónő és csoportja most olyan tizenévesekkel és fiatal felnőttekkel foglalkozik, akik születésükkor súlyos bal agyféltekei stroke-ot szenvedtek.
A nyár szupergyümölcse a málna – ezért érdemes mindennap fogyasztani.
Egész nap vizet iszik, mégis azt érzi, hogy szomjas? Lehet, hogy ideje újragondolni a folyadékfogyasztási szokásait.
Melegben hamarabb elfáradunk, könnyebben kiszáradunk és gyakoribbak az alvászavarok is.
A 101 éves táplálkozási szakértő elárulta.
A nyár szupergyümölcse a málna – ezért érdemes mindennap fogyasztani.
Egész nap vizet iszik, mégis azt érzi, hogy szomjas? Lehet, hogy ideje újragondolni a folyadékfogyasztási szokásait.
Melegben hamarabb elfáradunk, könnyebben kiszáradunk és gyakoribbak az alvászavarok is.
A 101 éves táplálkozási szakértő elárulta.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nem keletre és nyugatra.
Budapest felé teljesen leállt a forgalom.
Egyikük olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy vérre van szüksége.
Nem vették figyelembe, hogy a békák ugrálnak ugyan, de nem tudnak a vízből kiugrani.
Az intézkedő rendőr könnyű sérülést szenvedett.
Az is, hogy robban-e.
Építkezés közben.
Az Európai Bizottság elnöke a botrányai és mellélövései ellenére tovább irányíthatja az EU-t a szakadék felé.
A Tisza Párt az elmúlt egy évben csak a botrányoktól volt hangos.
Sok sztárjátékos köt ki a szaúdi ligában, de a Barcelona esetében most kicsit más a helyzet.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
