Partra vetődött delfineket tereltek vissza a tengerbe

A tömeges partravetődés egyik lehetséges oka az lehet, hogy az állatokat elkapta egy erős áramlat.

Forrás: MTI2020. 11. 03. 20:04
null
Manapad, 2016. január 12. Partra vetõdött rövidszárnyú gömbölyûfejû-delfinek tetemei a dél-indiai Tamil Nadu államban fekvõ Manapad tengerpartján 2016. január 12-én. Több mint nyolcvan rövidszárnyú gömbölyûfejû-delfin vetõdött partra, illetve rekedt a sekély öblök vizeiben a halászfalu környékén. (MTI/EPA) Fotó: -
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csaknem 100 rövidszárnyú gömbölyűfejű-delfint terelt vissza a tengerbe a Srí Lanka-i haditengerészet és néhány önkéntes, miután a tengeri emlősök partra vetődtek az ország nyugati részén – közölték kedden az illetékes helyi hatóságok.

A Srí Lanka-i vadvédelmi hivatal vezetője, Chandana Sooriyabandara szerint az ügyben vizsgálat indult, amelynek részeként felboncolnak három kisodródott tetemet.

A tömeges partravetődés egyik lehetséges oka az lehet, hogy az állatokat elkapta egy erős áramlat – vélte az illetékes.

A rövidszárnyú gömbölyűfejű-delfineket először hétfő este látták a fővárostól 28 kilométerre délre lévő Panadura partjainál, majd éjszaka több környező területen is észlelték őket.

„Az önkéntesek és a haditengerészet emberei kötelekkel vonszolták vissza a delfinek többségét a tengerbe, ám néhány állat visszajött a partra” – mondta egy helyi lakos.

A haditengerészet szóvivője szerint az utolsó néhány delfint is sikerült visszaterelni a mélyvízbe, ám az állatok később még visszatérhetnek, ezért a parti őrséggel együtt szemmel tartják a partvonalat.

A térségben általában nagy számban előforduló halászhajók időben észlelték volna a part felé tartó delfineket, ám a koronavírus-járvány miatt a fővárosban és a környező területeken elrendelt kijárási tilalom miatt kevesebb hajó közlekedik.

Napjainkban már csak vendég hazánkban a daru

Herman Ottó, aki a XIX. század második felében kutatta az Alföld vízi világát, járta a még szabályozatlan Tisza mocsarait, lápjait, olyan nagyszámú madárseregről számolt be az őszi vonulások idején, amely ha valamiért megriadt és a levegőbe emelkedett, valósággal eltakarta a napot. Közöttük bizonyosan ott szárnyaltak a daru madarak tízezrei is, amelyek akkoriban állandó madarak voltak a Tisza mentén, ám az 1910-es évek óta nem költenek hazánk területén.

Addig azonban kedvelt madarunk volt, amit a tolldísze miatt háziállatként is tartottak egyes uradalmak és a módosabb gazdák.

A darutollat, társadalmi helyzetük kimutatására, a módosabb gazdalegények tűzték a kalapjuk mellé (a cselédlegénynek be kellett érnie a kakastollal). Nem véletlen, hogy számos régi magyar család (és település) címerébe is bekerült, mert a darut az éberség és az otthonra vigyázás példájának tekintették a török időkben, amikor úgyszólván állandósult a fenyegetettség.

Tovább...

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.