Napjainkban már csak vendég hazánkban a daru

Napjainkban csak vendég a daru hazánkban, a krúgató vándorsereg legnagyobb hazai gyülekezőhelyére, a Hortobágyra érkezése jelentős esemény – olvasható a Szabad Föld élővilágról szóló cikkében.

Darvak Fotó: Cirkos Veronika Forrás: FLICKR

Herman Ottó, aki a XIX. század második felében kutatta az Alföld vízi világát, járta a még szabályozatlan Tisza mocsarait, lápjait, olyan nagyszámú madárseregről számolt be az őszi vonulások idején, amely ha valamiért megriadt és a levegőbe emelkedett, valósággal eltakarta a napot. Közöttük bizonyosan ott szárnyaltak a daru madarak tízezrei is, amelyek akkoriban állandó madarak voltak a Tisza mentén, ám az 1910-es évek óta nem költenek hazánk területén.

Addig azonban kedvelt madarunk volt, amit a tolldísze miatt háziállatként is tartottak egyes uradalmak és a módosabb gazdák.

A darutollat, társadalmi helyzetük kimutatására, a módosabb gazdalegények tűzték a kalapjuk mellé (a cselédlegénynek be kellett érnie a kakastollal). Nem véletlen, hogy számos régi magyar család (és település) címerébe is bekerült, mert a darut az éberség és az otthonra vigyázás példájának tekintették a török időkben, amikor úgyszólván állandósult a fenyegetettség.

Napjainkban is csak vendég a daru hazánkban, a krúgató vándorsereg legnagyobb hazai gyülekezőhelyére, a Hortobágyra érkezése jelentős esemény, amelynek megtekintésére programokat, túrákat szerveznek. Vonulásuk alkalmával sok helyütt megcsodálhatjuk az őszi égbolton a V alakot tartó repülésüket, és megfigyelhetjük azt is, hogy mivel a legelöl haladó fárad el a leghamarabb, a vezér helyét egymást váltva töltik be.

A daru eurázsiai elterjedésű faj, a hazánkon átvonulók költőhelyükről, Észak-Európából érkeznek, s novemberben repülnek tovább Dél-Európába, illetve Észak-Afrikába, ahol a telet töltik. Mindenevők, a hajtásokat, magokat, gumókat éppúgy megeszik, mint a lárvákat, rovarokat.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Ritka madarat csodálhattak meg a Bükkben

Fehérhátú fakopáncsot sikerült meggyűrűznie a Bükki Helyi Csoportnak. Minden évben októberben rendezik meg az Európai Madármegfigyelő Napokat. A nemzetközi programon idén 30 BirdLife-partner ország madártani szervezete, köztünk hazánk képviselője, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vett részt. Magyarországon 469 851 madarat figyelt meg 3016 személy, ebből a legtöbb seregély, daru és nyári lúd volt.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.