Ritka fehér pingvint fedeztek fel a Galápagos-szigeteken – jelentette be a Galápagos Nemzeti Park.
– Ebben az esetben a leucizmus néven ismert genetikai állapotról van szó, mely az állat tollazatának vagy szőrzetének pigmenthiányához vezet, de nem hat a szeme színére, ebben különbözik az albinizmustól – közölte az intézmény. A park munkatársai szerint ezek az állatok ellenállóbbak a napfénnyel szemben. A diagnózist azonban csak genetikai elemzés segítségével lehet felállítani.
Albínó és leucisztikus állatokat, például cápákat, gekkókat és madarakat már megfigyeltek a Galápagos Nemzeti Parkban, de ez az első alkalom, hogy pingvinnél észleltek ilyen genetikai rendellenességet.
A ritka pingvint egy hete észlelte Jimmy Patino túravezető az Isabela-sziget északi részén. A Charles Darwin Alapítvánnyal együttműködve dolgozik Patino a galápagosi pingvin (Spheniscus mendiculus) populációjának monitorozásán a madár költőterületein.
Nő a pingvin-populáció (a kép illusztráció)
Fotó: pexels
A legutóbbi ellenőrzések szerint 2006 óta a legmagasabbra emelkedett a pingvinek száma, ezért a populáció hivatalosan egészséges. 2019 és 2020 között 1451-ről 1940-re emelkedett az egyedszám.
A galápagosi pingvin a világ egyik legkisebb pingvinfaja, mindössze 35 centiméteres magasságra nő. Emellett ez az egyetlen olyan pingvin, mely az Egyenlítőnél él.
Pingvinek stressz nélkül – Antarktiszi plusz-mínusz
Az Antarktiszi-félszigeten Port Lockroy a turisták által leggyakrabban felkeresett helyszín. Az itteni brit kutatóállomáson a tudományos személyzet közel két évtizede vizsgálja a környező pingvinkolóniák életét, és egy közelmúltban publikált tanulmányukban kimutatták: az elmúlt huszonegy évben huszonöt százalékkal csökkent a tenyészpárok száma. A közeli – és kevésbé látogatott – telepeken ugyanakkor nem észlelték e jelenséget, tehát nagyon is valószínű, hogy a visszaesés a turizmushoz köthető. Mások – a pingvinguanóból kimutatható stresszhormonok összehasonlító vizsgálata alapján – hangsúlyozták: nincs érdemi különbség a látogatók közelében, illetve a látogatóktól távolabb élő madarak ürülékéből származó minták között. Mindez viszont arra utal, hogy a pingvinek hozzászoktak az emberek jelenlétéhez. De mert a következő párzási időszak november környékén kezdődik – és a turisták száma idén biztosan alatta marad az eddigi évekének –, a szakértők úgy vélik, végre egyértelműen kiderülhet, hogy a látogatók jelenléte vagy hiánya befolyásolja-e a szaporulat mértékét.
A teljes cikk ITT olvasható.
