Üzenetküldés az internet előtt – a régi levelezőlapok világa

Bélyeg alá rejtett titkos vallomások, csóküzenetek, utazásokról küldött városképek – igen gazdag a képeslap immár 150 esztendős története. Dr. Petercsák Tivadar néprajzkutató-történész, muzeológus most megjelent könyvében sok érdekeset elárul a képes levelezőlapról – írja a szabadfold.hu.

Forrás: SZABADFOLD.HU2020. 11. 20. 9:02
Zempléni Múzeum
Száz éve, 1916 karácsonyán sem feledkezhettek meg az újjászületésről a hóban toporgó katonák, ahhoz túlságosan sok halál volt már a hátuk mögött: túl voltak a Bruszilov-gőzhengeren, a 9. isonzói csatán és a románok erdélyi betörésén, meghalt I. Ferenc József – és még két éve maradt a történelmi Magyarországnak
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szerencsi Zempléni Múzeum ma mintegy egymillió darabból álló képes levelezőlapok gyűjteménye egyedülállóan gazdag. Már akkor jelentős anyaggal büszkélkedhetett, amikor dr. Petercsák Tivadar 1976-ban az intézmény igazgatója lett. Így szinte belecsöppent e kutatási témába. A gyűjtemény alapját a helyi orvos, dr. Petrikovits László vetette meg, aki több mint 400 ezer darabos képes levelezőlapokat magába foglaló kollekcióját a múzeumra hagyta.

– Hatalmas kultúrtörténeti jelentőségűek a különböző tematikájú képes levelezőlapok. A városképeket, eseményeket ábrázolók például a helyi történelem értékes forrásai, gyakorta megjelennek albumokban, időutazást kínálnak, erősítik a helybeliek kötődését. A ké­peslapokon megjelentek a képzőművészet korabeli értékei, az egyes tájakra jellemző népviseletek, de helyet kapott a reklám és a humor is.

Száz éve, 1916 karácsonyán sem feledkezhettek meg az újjászületésről a hóban toporgó katonák

Az internet és a közösségi média korában is érdeklődéssel tekinthetünk e hajdan roppant népszerű kommunikációs eszközre. Eredeti funkciója mára megfogyatkozott, hiszen gyakrabban szerzünk be hűtőmágnest vagy küldünk telefonnal készült fotókat a nyaralásról. A képeslapok dokumentumértéke azonban erősödött – magyarázza a történész, nyugalmazott egyetemi tanár.

Miért válhatott felkapottá a képeslap a XIX. század utolsó harmadától? A kutató szerint ennek egyik oka, hogy a rövid üdvözlet így a leggyorsabban és legolcsóbban ért célba. Angliában akár 2-3 óra múlva kézbesítették, de hazánkban is egy nap alatt kivitték. Akadt, aki Sátoraljaújhelyen azért ragadott tollat, hogy másnap várják őt Debrecenben a vonatnál.

A Pfaff Ferenc tervezte Kaposvári Pályaudvar épülete egy századeleji kézzel színezett képeslapon
Fotó: EGYKOR

Már 1869-től, amikor az osztrák–magyar posta bevezette az egyszerű levelezőlapokat, a postai levél tarifájának feléért adhatták fel azokat. Igen praktikus volt, hogy a kézzel írt sorok mellett a nyomdai eljárással sokszorosított kép maga is üzenetet hordozott.

Az 1870-es porosz–francia háború idején mindkét harcoló fél katonái szerettek volna írni a szeretteiknek, s akadtak, akik a saját rajzaikkal díszítették a levelezőlapokat. Így pattant ki az ötlet, ­August Schwartz porosz könyvkereskedő háborús jeleneteket nyomtatott e lapokra. Példáját követték a franciák, majd a német, angol, osztrák kiadók is, így a képeslap hamar elterjedt a kontinensen.

Az akkori Magyarországon 1884-ben kiadott első darabok Nagyszeben látképét és városrészleteit ábrázolták. Jó évtizeddel később, az államalapítás ezredik évfordulóján az ünnepségek lázba hozták a magyarokat, ebből az alkalomból a Magyar Posta 32 darabos képeslapsorozatot adott ki: a budapesti látképek mellett hazánk tájait és történelmünk fontos jeleneteit is megörökítették.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

A képes levelezőlapok világa

Megmaradtak, mert a hölgyek előszeretettel őrizték meg a nekik küldött lapokat.

Elöljáróban a képeslap közvetlen elődjéről, a levelezőlapról érdemes néhány szót ejteni, a képeslap ugyanis kétségtelenül a postai levelezőlap közvetlen leszármazottja. 1865-ben a német postakongresszuson merült fel a boríték nélküli nyílt lapon történő levelezés gondolata. Az első ilyen levelezőlapnak az osztrák–magyar „Correspondenz Karte”-t tekinthetjük, amely 1869. november 1-jétől magyarul „levelezési lap” néven került forgalomba. A levél 5 krajcáros díjszabása helyett csak 2 krajcár volt a levelezési lap postai díja.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.