Miért jobb nekünk a forint, mint az euró?

A magyar forint 75. születésnapján – amit ma ünneplünk – mérlegre kell tennünk a forint kivezetésének és az euró bevezetésének dilemmáját. A kérdést kizárólag Magyarország nemzeti érdekei alapján kell elemeznünk.

Matolcsy György
2021. 08. 01. 11:58
null
Budapest 2020.06.04. Pénzváltó Exclusive Change foto: Kallus György/Világgazdaság Fotó: Kallus György/Világgazdaság
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A forint 75. születésnapján – amit ma ünneplünk – kötelező mérlegre tennünk a magyar forint kivezetésének és a közös euró bevezetésének dilemmáját.

A kérdést kizárólag Magyarország nemzeti érdekei alapján kell elemeznünk, mert az elmúlt harminc évben már túl sokszor adtuk fel saját nemzeti érdekeinket mások érdekeiért. Ez történt az 1990-es évek első felében a ránk erőltetett liberális sokkterápia, a kényszerprivatizáció vagy az uniós csatlakozás utáni évek hibás gazdaságpolitikája esetében is.

Magyarország nemzeti érdekeit a forint és az euró eddigi történetének tényei alapján határozhatjuk meg, de a mérlegelésnél figyelembe kell venni az euró előtti teljesítményeket és az eurózónán kívüli EU tagállamok történetét is.

Itt nincs helye romantikus illúzióknak. Aki a pénz területén téved, az véglegesen és végzetesen téved, mert az euróból nem lehet kilépni.

Amikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz, kötelezően vállaltuk, hogy bevezetjük a közös fizetőeszközt. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank tartja magát ehhez a kötelezettséghez, de csak biztonságos és sikeres euró bevezetést tartunk elfogadhatónak. Az ellenzéki pártok nem vizsgálják a tényeket, nem mérlegelik a kockázatokat és nem foglalkoznak a biztonságos bevezetés kérdésével, pedig ezek határozzák meg a magyar euró létrejöttének időzítését.

Nézzük tehát, mit mutat egy tényekre épülő elemzés?

Forinttal jobban lehetett kezelni a 2020/2021-es válságot, mint az euróval

Magyarország kisebb mértékű gazdasági visszaesést szenvedett el 2020-ban, mint az eurózóna, ráadásul a válság során is közeledett fejlettségben az EU-átlaghoz. Az eurózónánál gyorsabb a magyar gazdaság újraindítása. Már 2021 végére helyreállítjuk a 2019. év végi GDP-szintet, amit ugyanakkor várhatóan még nem érnek el az eurót használó tagállamok.

Miután a pénzmennyiség bővítése bizonyult a fő válságkezelési eszköznek, ezért a jobb magyar eredmény a forintnak köszönhető. A magyar pénzügyi rendszer az MNB önálló pénzpolitikája révén olyan célzott eszközöket használt a válság kezelésére, amire az eurózóna nem volt képes. A közös euróval az eltérő helyzetben lévő eurózóna tagok nem tudtak differenciált, az egyes országok sajátosságait figyelembe vevő eszközöket bevezetni.

Ezzel szemben a magyar eszközök jól céloztak és jó hatásfokkal működtek az NHP Hajrá!, a hosszú moratórium, a fedezett hitelek, az eszközvásárlások és a rugalmas kamatpolitika révén.

A 2007/2009-es válságot forintra épülő gazdaságpolitikával eredményesen lehetett kezelni, az euróval pedig nem

2010 után a helyes gazdaságpolitikai fordulat a forintra épített. Egyértelmű, hogy forint nélkül nem tudtuk volna helyreállítani a költségvetés egyensúlyát 2010–2013 között, mert eurózóna tagsággal nem vezethettük volna be az új adórendszert. Ezzel lehetett bevételi oldalon szanálni az államháztartást, megszorításokra épülő politika nélkül. Az eurózónában a költségvetés kiadási oldalán erőltették a megszorításokat, ami óriási reálgazdasági, foglalkoztatási, beruházási és növekedési áldozattal járt.

Emiatt következett be 2010 tavaszán a görög válság, ami 2011–2012-ben a teljes eurózóna válságához vezetett. A forinttal és az euróval végrehajtott válságkezelés eredményességére jellemző, hogy Olaszország még 2019 végére sem érte el a 2007-es GDP szintjét, miközben Magyarország már 2014 közepén elérte. Sőt, az olasz és a görög gazdaság az euró két évtizede alatt elveszítette korábbi relatív fejlettségi szintjének negyedét. Ekkora visszaesésre eddig csak háborúk során került sor, békeidőkben nem.

A 2013 utáni növekedési, majd felzárkózási fordulat a forintra épült

A 2010–2013 között végrehajtott költségvetési szanálás megteremtette a növekedési fordulat esélyét, de ehhez kellett az MNB teljes fordulata is, ami az önálló jegybankra, tehát a nemzeti fizetőeszközre épült. Egy sor célzott lépéssel (többek között az NHP, a svájci frank hitelek kivezetése, az önfinanszírozási program) először növekedési, majd felzárkózási fordulatot vitt véghez Magyarország. Ezek nélkül nem lehetett volna a Trianon utáni száz év legsikeresebb évtizede a 2010–2019 közötti tíz év.

Az euró első két évtizede több kudarcot hozott, mint sikert

Az első húsz év csak Németországnak és Hollandiának hozott nyereséget, az összes többi tagállamnak veszteséget, a délieknek pedig történelmi mértékű veszteséget. Olaszország 4300 milliárd eurót, Franciaország 3600 milliárd eurót veszített az eurón és a többiek kára is több évi GDP.

Az euró nem vált a dollárral azonos erősségű világpénzzé, a globális jegybanki devizatartalékok 61 százalékát továbbra is dollárban tartják. Az euró nem tette világhatalommá az Európai Uniót, az EU nem lett gazdasági kihívója Amerikának. Nyugat-Európa világgazdasági súlya jelentősen csökkent az elmúlt húsz évben, döntően az euró miatt.

Az járt jól, aki kimaradt az eurózónából

A svédek és a dánok jobban teljesítettek, mint a finnek; a lengyelek jobban, mint a spanyolok, a csehek, magyarok; és a románok jobban, mint a portugálok, görögök, szlovénok és a szlovákok. Az angolok jobbak voltak a nemzeti fizetőeszközüknek köszönhetően, mint a franciák és az olaszok az euróval. A németek még jobbak lehettek volna az euró nélkül, mert akkor az EU összes tagállama – az önálló pénzpolitika révén – sikeresebb lett volna, tehát nagyobb európai exportpiacra támaszkodhatott volna a német gazdaság.

Még a baltiak sikere sem az eurónak köszönhető, pont fordítva: a számukra erős euró miatt építették felzárkózásukat a feldolgozóipar helyett a szolgáltatásokra és különösen a digitális átállásra.

Mindenki jobban teljesített az euró előtt, mint euróval

Gazdaságtörténeti tény, hogy az eurózóna mindegyik tagállama még euró nélkül érte el a csatlakozáskor meglévő fejlettségi szintjét, tehát így lett fejlett és gazdag. Nem az euró hozott gazdagságot, hanem a nemzeti fizetőeszköz.

Két évtized alatt már lehetett volna sikeres felzárkózás az euróval – ahogy az euró előtt és nélkül a görög, a spanyol, az ír vagy a finn sikerek mutatják – de ilyet nem ismerünk. A példák többsége fordított: az euró átvétele után a tagok veszítettek korábbi saját fejlettségi szintjükből és a rangsorban hátrébb csúsztak az eurózónán kívüli európai versenytársaikhoz képest.

Ezek miatt érdemes nagyra értékelnünk a forintot és keresni az euró átvételének biztonságos, tehát sikert ígérő időpontját.

P. S.

„Ha forint van, minden van…” (Nemzetgazdasági Minisztérium, titkos jelszó a 2011/2012-es pénzügyi támadás idejéből).

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

A Magyar Nemzeti Bank elnökének összes írása a magyarnemzet.hu/rovat/PC19 oldalon olvasható.

Borítókép: Kallus György/Világgazdaság

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.