Mint egy kedélyes elmegyógyintézet

Vetünk egy pillantást a dombóvári időközi választás utáni reakciókra, és olyan lesz, mintha beülnénk egy nagy, kedélyes elmegyógyintézet születésnapi zsúrjára.

Lássuk!

A Telex így indít:

„Nagyot nyert a Fidesz a dombóvári időközi választáson, Dúró Dóra 19 százalék felett végzett. A vártnál magasabb részvétel mellett hozta a kötelezőt a Fidesz Potápi Árpád János körzetében. Története legjobb eredményét érte el a Mi hazánk, és a DK is javítani tudott az EP-választáshoz képest. Elmaradt a sokak által várt Fidesz–Tisza összecsapás, a kétharmad nem volt veszélyben.”

Ismételjük meg a lényeget: „A vártnál magasabb részvétel mellett hozta a kötelezőt a Fidesz (…).”

És akkor nézzük meg, mivel rukkolt elő a nagy, kedélyes elmegyógyintézet legagresszívebb ápoltja, az időközi választáson el sem induló Petike – akkor járunk el helyesen, ha az elmegyógyintézet másik faliújságjának, a 444-nek a tálalásában idézzük meg őt:

„Ehhez képest a részvétel nem érte el a 35 százalékot, ami Magyar szerint a valaha volt egyik legalacsonyabb, 3 választóból 2 otthon maradt”. Magyar szerint ez „nyilvánvalóan óriási politikai és mozgósítási kudarc az állampártnak és a Kubatov-féle mozgósítási gépezetnek.” Magyar nem tartaná meglepőnek, hogy ha egy ekkora „lebőgés után” nem csak Rogán Antal, de Kubatov Gábor Fidesz-alelnök pozíciója is megremegne, és a nyaralásról hazaérkező Orbán Viktor tisztogatásba kezdene.

Hát persze. A kétharmaddal győző Fidesz lebőgött és Orbán Viktor most majd tisztogatásba kezd. Hát persze. Amúgy pedig van itt nekünk két tényállításunk, ugye, a Telex szerint a vártnál magasabb volt a részvétel, míg Petike szerint most „a valaha volt legalacsonyabb” részvétel melletti időközi választáson vagyunk túl.

Akkor talán vessünk egy pillantást a számokra is.

2010 óta nyolc időközi választást tartottak, pontosabban tizenhármat, mivel 2014-ig kétfordulós volt a választás. Nézzük meg a részvételi arányokat!

2010 Szarvas, első forduló 19 százalék, második forduló 43 százalék.

2011 Püspökladány, első forduló 28 százalék, második forduló 23 százalék.

2011 Püspökladány, megismételt első forduló 21 százalék, második forduló 20 százalék.

2011 Budapest II. kerület, első forduló 39 százalék, második 34 százalék.

2014 Budapest IV. kerület, 34 százalék.

2015 Veszprém, 45 százalék.

2015 Tapolca, 45 százalék.

2020 Dunaújváros, 29 százalék.

2020 Tiszaújváros, 45 százalék.

Ezek volnának tehát a szikár tények, amelyek az elmegyógyintézet legagresszívebb ápoltját soha, semmilyen körülmények között nem szokták aggasztani.

Ő csak beszél, bele a vakvilágba, hol csak teljesen hülye, például amikor határozott hangon felsorolja, kik születtek Szegeden, és az általa felsoroltak közül egyetlenegy sem született Szegeden, hol összevissza hazudozik, mint például most a részvételi arányokról. Mert hát, ugye, ez a „valaha volt legalacsonyabb” a valóságban úgy néz ki, hogy a 2010 óta megrendezett tizenhárom időközi választásból négy alkalommal volt magasabb a részvétel a mostani, dombóvári választásnál, s ebből a négyből két alkalommal a tét nem kevesebb volt, mint a kormánypártok kétharmada a parlamentben, ami, lássuk be, elég jelentős mozgósító erő az ellenzéknek. A tizenháromból hat alkalommal alacsonyabb volt a részvétel, mint most, három alkalommal pedig nagyjából ugyanakkora, mint a dombóvári.

Akkor ennyit a „valaha volt legalacsonyabb” részvételről, ennyit a mi agresszív és hazug idiótánkról. Aki gyáva alak ahhoz (is), hogy elinduljon egy választáson és megmérettesse magát és pártját. Persze, ez a virtuális világban meg a mágnestáblán mindig győztes Tisza-világban érthető, mert mi lenne például most, ha elindult volna, és kikapott volna, hogy folytatódna tovább a permanens győzelmi jelentések és közvélemény-kutatások sorozata? Sehogy. Így viszont minden marad a régiben. A hülye tovább hazudozik és beszél hülyeségeket, a rajongótábor aprókat sikkantgatva élvezi, az alárendelt sajtó helyesli és megmagyarázza, Török Gábor pedig rendkívül okosan megállapítja, miszerint:

„Abban sincs sok meglepetés, hogy a Fideszen kívüli szereplők az eredmények ismeretében az alacsony részvételről beszélnek, ez korábban is megszokott volt” – írja az elemző, rámutatva, hogy „ugyanakkor a 35 százalék körüli részvétel időközi választáson egyáltalán nem tekinthető »kiugróan alacsonynak«. A Fidesz tehát kihozta a választásból, amit lehetett, ráadásul egy ilyen sikerre nagy szüksége is volt a számos ügyben defenzívába szorult kormánypártnak. Ebből viszont nem sok minden következik a pártok országos támogatottságára és a parlamenti választásra tekintettel”, így Török nem javasolja senkinek, hogy ebből akarja kiolvasni, hogyan állnak a pártok 2025 elején, illetve mi lesz majd 2026 tavaszán az országos választáson.

Teljesen világos.

Viszont biztosak lehetünk abban, ha az ellenzék győzött volna, akkor Török szerint egyértelműen kiolvashatnánk az égvilágon mindent arról, mi lesz majd 2026-ban az országgyűlési választáson.

Mondom, az elmegyógyintézet ápoltjait soha nem zavarják a tények. Így mindig, mindenre van egy tökéletes magyarázatuk. És mégis milyen boldogtalanok szegények, már tizenöt éve…