Maranellóban büszkén rúgkapál a lovacska

Maranello. Az egyik leghíresebb olasz kisváros, amelynek neve egybeforrt a Ferrariéval. A Modena közelében fekvő közép-olaszországi település XX. századi fénykora 1943-ban kezdődött, amikor a legendás Enzo Ferrari felépítette Maranellóban a világ egyik legpatinásabb autógyárát. A 15 ezres lélekszámú városka most, néhány nappal a Ferrarinak egyéni és konstruktőr-világbajnoki címet hozó millenniumi Formula–1-es idény zárása után a nagy eufóriát követő nyugodt megelégedettség és derű napjait éli.Alig több mint két hete negyvenezer ember ünnepelte Michael Schumacher világbajnoki címét a város főterén, a Piazza Libertán, amely azonban látogatásunk idején a tifosók örömujjongása, a tűzijáték és a koncertek helyett már csak a zsibvásár zajától hangos. A piacon a két héttel ezelőtti ingyen csókok és ölelések helyett most főként ruhákat, cipőket, mindenféle kacatokat osztogatnak. Már nem grátisz, de azért az árak jóval alacsonyabbak a megszokottnál – úgy látszik, az egyébként gazdag Olaszországban sem engedheti meg magának mindenki, hogy a drága divatszaküzletekben vásároljon.Akikért a harang szólA tértől kőhajításnyira áll az a római katolikus templom, amelynek harangját Don Alberto Bernardini plébános minden egyes Ferrari-futamgyőzelem után megszólaltatja. Ha bennünket, magyarokat a templomi harangszó eredetéről kérdeznek, mindannyian a nándorfehérvári diadalra gondolunk – egy maranellói ezzel ellentétben inkább a Ferrari győzelmére. Igazán kár, hogy sekrestyelátogatásra nincs idő, mert érdemes lett volna megkérdezni Don Albertótól, hogy alkalmanként szokott-e misét mondani az „ágaskodó lovacska” sikeréért.A 21 év után újra büszkén ágaskodó lovacska az Enzo Ferrari által 1929-ben megalapított Ferrari társaság márkajele. Hogy miként került a fekete paripa a tűzpiros autókra? Az 1898-ban született, autóbolond Enzo 1923-ban találkozott Enrico Barracca gróffal és feleségével, Paolinával, az Itáliában nemzeti hősként tisztelt, s az első világháborúban hősi halált halt pilóta, Francesco Barracca szüleivel. A szép emlékű Francesco hátsó lábain álló, rúgkapáló lovat festetett repülőgépének törzsére. „Egy nap a grófnő azt mondta nekem: Ferrari, miért nem festi fel a fiam ágaskodó lovát az autóira, szerencsét hozna magának?” Eddig a megtörtént eseményen alapuló eredetmítosz, amelyhez még hozzátartozik, hogy a pajzs alakú embléma háttérszíne megegyezik a Commendatoreként emlegetett legendás csapattulajdonos szülővárosának, Modenának kanárisárgájával.A Ferrari gyár bejáratával szemben áll az Il Cavallino étterem. Ha az ember belép, már nem nehéz kitalálni, miről kapta a nevét, olaszul sem kell tudni hozzá: a bejárat mellett jobbra, sövényből megalkotva szinte életre kel az ágaskodó lovacska. Az ember úgy érzi, nem is étterembe, inkább múzeumba lép. Az 1988-ban, 90 évesen elhunyt Enzo Ferrari mindig ide járt ebédelni, bekeretezett portréja – a jól ismert, elmaradhatatlan, sötét napszemüveggel – most is ott függ a falon, egy vitrin fölött. Svédasztalos a kiszolgálás, s bár fantasztikus a kínálat, a hírlapíró félve fogja meg a kanalat, a kést meg a villát, mert itt még az evőeszközökbe is belegravírozták Il Cavallinót, azaz a fekete, borzas sörényű, vad Ferrari-paripát.Az út másik oldalán, 252 ezer négyzetméternyi területen gyártják a Ferrari autókat. Nem afféle hetvenes évekbeli, mifelénk megszokott gyárlátogatásra érkezünk: az üzem területén film- vagy fényképfelvételt készíteni szigorúan tilos, a kamerákat és a fényképezőgépeket a bejáratnál kell hagyni. A belépésnél csak a fertőtlenítő zsilipkamra, meg a múzeumlátogatásokhoz használt filcmamusz hiányzik.A gyár kapacitása a Ferrari internetes honlapján található hivatalos adatok szerint évi 3600 autó, ez naponta körülbelül tizenöt jármű „világra jöttét” jelenti. Az olaszok jelenleg három alaptípust készítenek: a 360 Modenát, az 550 Maranellót, illetve a 456 M jelzésű csodaautót, valamint ezek különböző „mutációit” – nyolc- és tizenkét hengeres, 400-500 lóerős erőforrásokkal, tizenhat színben. Az autók összeszerelése nagyrészt aprólékos, kézi munka. Azért a csúcstechnika is jelen van, hiszen például a motor alkatrészeit automatizált és zárt, CNC-vezérlésű gyártósor készíti.A gyár különceTalálkoztunk a műhely különcével is. A hölgy – aki egész nap a bőrhuzat darabjait vasalja fel precízen a különböző műszerfalelemekre – vette a bátorságot, hogy munkapadja fölé kirajzszegezze az idei világbajnok Michael Schumacher legnagyobb vetélytársa, Mika Häkkinen ezüstszürke McLaren–Mercedesének fotóját. Ez most vagy olyan, mint bikának a vörös posztó, vagy pedig hősnőnk megunta a megtisztelő, ám valóban kissé egyhangú munkát a Ferrari-gyárban. Ám az is elképzelhető, hogy ezen a helyen ennyire tisztelik a másságot.Persze téved, aki azt hiszi, hogy a vendég a gyár minden részlegébe beléphet. A legtöbben csak hallottak, tudnak arról, hogy a maranellói üzem területén egy hipermodern szélcsatorna is található, látni azonban kevesen látták. A laboratóriumban végzett áramlástani kísérletek és vizsgálatok révén nyeri el végleges formáját a tűzpiros Formula–1-es autó karosszériája is. A komplexumot 1997-ben építették Renzo Piano tervei alapján. Az igényeknek megfelelő sebességű, irányú és turbulenciájú légáramot egy ötméteres átmérőjű, 2000 kilowattos teljesítményű ventilátor biztosítja. A szélcsatornában bármilyen helyzet modellezhető, ami a Formula–1-es versenypályákon aerodinamikai vonatkozásban előfordulhat.Speciális teszt változtatások nélkülA Pista di Fiorano nem valamelyik Itáliába szakadt hazánkfia becézett nevének olaszos alakja, hanem magyarra fordítva azt jelenti: a fioranói versenypálya. Az 1972-ben épített, három kilométer hosszú maranellói aszfaltcsík a Ferrari Formula–1-es csapatának házi tesztpályája (van egy másik is a Firenzéhez közel eső Mugellóban – a szerk.). Ha Michael Schumacher, Rubens Barrichello vagy a tesztpilóta Luca Badoer beletapos a gázba, az egész városban jól hallani a tízhengeres, háromliteres motor sikító szopránhangját. Egy dolog mindenesetre biztos: Maranellóban soha egyetlen lakó sem borítja rá az asztalt Giancarlo Bertacchini polgármesterre, és nem fordul az ombudsmanhoz sem, mondván, hogy ebben az elviselhetetlen zajban nem lehet létezni. Sokkal inkább elképzelhető, hogy sarkig tárja az ablakokat, és élvezi a sajátságos „melódiát”. Valószínűleg így tettek a maranellóiak szerdán délelőtt is, amikor maga az első prímás, az Itáliában német létére is nemzeti hősként tisztelt Michael Schumacher játszott a tűzpiros „hangszeren”.A háromszoros világbajnok pilóta menedzserével, Willi Weberrel azért repült az idényzáró Malajziai Nagydíj után azonnal Maranellóba, hogy tesztelje a Ferrari partnere, a Shell olajtársaság Magyarországon és Lengyelországban piacra dobott, majd’ minden töltőállomáson kapható utcai üzemanyagát, a V-Power Racinget. Bármilyen meglepő, a múlt hétfőn a Gyömrői úton hordóba töltött, majd a fioranói versenypályára szállított üzemanyaggal „itatták meg” a világbajnok autót, amely öt kört tett meg a Shell V-Power Racing energiájával. A Shell szakemberei elmondták: a speciális teszt miatt semmilyen változtatást nem kellett végrehajtani a motoron, mert ez a benzin még az olyan finom szerkezetek igényeinek is tökéletesen megfelel, mint a 17-18 ezres percenkénti fordulatszámon pörgő Formula–1-es motor.Schumacher sikeresen teljesítette az ötkörös penzumot, körideje csak kevéssel maradt el attól, mint amit néhány perccel előtte a 102-es oktánszámú versenybenzinnel produkált. A kerpeni pilóta elégedetten szállt ki az autóból, s a jelen lévő Kapitány István, a Shell Hungary Rt. elnök-vezérigazgatójának örömére elmondta: kellemes meglepetést szerzett számára a V-Power Racing, amitől nem várt ilyen jó teljesítményt. Ezután azonban nem sok lehetőséget adott a magyar és lengyel újságíróknak arra, hogy a néhány napja véget ért világbajnokságról és a jövőről faggassák: számára befejeződött az idény, jöhet a megérdemelt távol-keleti nyaralás a családdal. Autóba pedig majd csak januárban ül újra Michael Schumacher. Szüksége is lesz a hosszú pihenésre, mert az idén az ő jóvoltából „hoppon maradt” McLaren-Mercedes és a finn Mika Häkkinen bizonyára mindent megtesz majd azért, hogy 2001-ben visszaszerezze az elveszített trónt és az 1-es rajtszámot.