Önállósodási törekvések

A Magyar Úszószövetség közgyűlésén a küldöttek ismét Gyárfás Tamást választották a szervezet elnökévé. S újfent felmerült, hogy a vízilabdázóknak is ott a helyük az uszodai sportágak egységes országos szövetségében. A sajtóban már korábban felvetődött a téma, maga Deutsch Tamás sportminiszter is állást foglalt az ügyben, s az ő nyilatkozata is arra utalt: a pólósoknak vissza kellene térniük az úszószövetségbe. Azonban dr. Martin György, a vízilabda-szövetség elnöke egyáltalán nem így látja a helyzetet.Teremtett-e olyan jogi helyzetet az új sporttörvény, amely arra kényszerítheti a vízilabda-szövetséget, hogy csatlakozzon az úszókhoz?– Nem. Az új sporttörvény átmeneti rendelkezése szerint az országos szakszövetségeket a miniszter kérelmére a Fővárosi Bíróság köteles bejegyezni a törvény életbe lépésekor, tehát a 2000. december 31-én fennálló állapot szerint. A Magyar Vízilabda-szövetséget önálló sportági szakszövetségként jegyezték be 1998. február 20-án, majd az Ifjúsági és Sportminisztérium kiemelten közhasznú társaságnak fogadta el 1999. június 28-án. Fentiek alapján nincs olyan ok, amely miatt a Magyar Vízilabda-szövetségnek a Magyar Úszószövetséghez kellene csatlakoznia. Ez a kérdés a sajtóban megjelent számos erre utaló tudósítás ellenére egyáltalán nincs napirenden a pólóstársadalomban. Március 25-én 11 órakor rendben megtartjuk tisztújító közgyűlésünket, amelyen elfogadjuk a sporttörvénynek megfelelő új sportági szabályzatokat.– A Nemzetközi Úszószövetség, a FINA emelt-e valaha kifogást az ellen, hogy Magyarországon a vízilabda-szövetség önállóan működik?– A FINA-nál ez soha nem jelentett problémát, sőt minden jel arra mutat, hogy a vízilabdázás szerte a világon leválik a többi vizes sportágról. Gyárfás Tamás, az úszók elnöke és köztem szóbeli megállapodás született a Magyar Úszószövetségnek és a Magyar Vízilabda-szövetségnek a FINA kongresszusain való részvételéről. Ez a megállapodás most már évek óta biztosítja a zavartalan együttműködést, mert a szavazásnál kölcsönösen támogatjuk egymást, ha a másik sportágáról van szó. Az önállóságunkkal kapcsolatban példaként említeném, hogy az Európai Úszóliga, a LEN a Magyar Vízilabda-szövetséggel közvetlenül állapodott meg a budapesti Európa-bajnokság rendezéséről. Ezt a nemzetközi magánjogi szerződést a Magyar Úszószövetség nem láttamozta, tartalmát sem ismeri. Hozzáteszem, Budapesten a nyáron kizárólag vízilabda Eb lesz, tehát a LEN már külön kontinensviadalt rendez a pólósok számára.– Mi a véleménye Deutsch Tamásnak a sajtóban megjelent kijelentéséről, hogy „az uszodai sportágaknak egy szövetséget kell alkotniuk, és a célszerűség nem lehet erősebb a jogszabálynál”?– Nem tudom értékelni a különböző újságokban megjelent állásfoglalásokat, mindenesetre a helyzet tisztázása és a félreértések elkerülése miatt szeretnék találkozót kérni a minisztertől.– Miért kell mindenképpen megőriznie önállóságát a Magyar Vízilabda-szövetségnek?– A vízilabda és az úszás két különböző sportág, és a sportági vezetőknek szakmai, illetve sportpolitikai szempontokból is eltérő feladatokat kell ellátniuk. Ezenkívül nem lenne szerencsés a különböző sportágak szponzori támogatását összemosni. A Magyar Vízilabda-szövetség hozzávetőlegesen 150-160 millió forintos támogatást élvezhet ebben az esztendőben, és ezt az összeget a saját céljaira kívánja felhasználni. Az úszószövetséggel történő esetleges egyesítés a szakmai szempontok mellett pénzügyi-gazdasági megfontolásból is nagyon nehezen indokolható.