Nincs titok Siófokon

Nyolc forduló után az ötödik helyen áll a Siófok a futballbajnokságban, ezzel együtt – dicséretesen – a mértékletesség az úr a csapat körül: újoncként továbbra is arra vágynak, hogy jövőre is az elitben szerepelhessenek. Titok nincs, a jó szereplés kulcsa alighanem az az alapállás, amely szerint nem érdemes előrébb tekinteni a soron következő meccsnél, s persze főszerep jut az edzői következetességnek – ez utóbbira Csank János személye a garancia.

- Labdarúgás -

Nem várt ennyire sikeres rajtot Csank János, ugyanakkor nem csodálkozik rajta, hiszen – mint kiemeli – a honi állapotokat ismerve ideális a helyzet Siófokon. ,,Amit a klub vállalt, azt folyamatosan teljesíti, ettől nyugodt a légkör. A keretben jó az ifjabbak és a rutinos futballisták aránya, szerencsém, hogy egy-egy posztra több jelöltem van, így magától értetődő, hogy jól állunk. Jobban, mint reméltem, ám még csupán nyolc fordulón vagyunk túl, ezt nem szabad elfelejteni. Nem tudom, meddig bírjuk a versenyt a nálunk jobb csapatokkal, ám minél tovább, annál több ponttal vághatunk majd neki a rájátszásnak, amelynek végén az első osztályban kell maradnunk” – mondja az edző, aki csak titokban gondol arra, hogy a csapat az első hat helyezett között végez.
De gondol rá. És talán az is megfordul a fejében, hogy akad hasonlóság egykori sikercsapata, a Vác és a Siófok között. Egyik gárda sem a sztárokról nevezetes, csapatként viszont a legtöbbre is képes. – Hogy ki a sztár és ki nem, az nézőpont dolga – magyarázza Csank János, majd így folytatja: – Csapaton belül csak az számít, hogy ki menynyit tesz hozzá a közös produktumhoz. Ezzel együtt például Kuttor, Erős vagy a jugoszláv Pantics külön kategória, hiszen sok mindenen átestek már pályafutásuk során, volt részük sikerben, kudarcban, csalódtak vezetőkben, társakban, ám csak tapasztaltabbak lettek, nem égtek ki. Építeni lehet rájuk, ami nálam több, mintha valaki sztárrá avanzsál.
A siófoki helytállásban persze főszerepe van annak is, hogy Csank János ezúttal is a maga képére formálta a környezetét. Nála a következetesség több mint nevelési elv, szinte életforma, amelynek köszönhetően mindenki tudhatja, hogy adott szituációban mire számíthat a mesternél. – Higgye el, sohasem úgy szerződök egy csapathoz, hogy majd rájuk erőltetem a dolgaimat. Az viszont igaz, hogy a bőrömből nem vagyok hajlandó kibújni. A következesség pedig valóban fontos nálam. Most már könnyű dolgom van, nem ma kezdtem a pályát, sok minden tudható rólam. Aligha véletlen, hogy Siófokon a szertáros már az első edzésre kikészítette a melegítőalsókat, tudta, hogy nálam abban kell edzeniük a játékosoknak – meséli.
Csank arról is híres, hogy rendre teljesíti, amit vállalt. A váci sikerek alapozták meg hírnevét, aminek presztízsét emelte, hogy szövetségi kapitánysága alatt a válogatott tovább, a pótselejtezőig jutott csoportjából a világbajnoki selejtezőkön, sőt a Ferencvárosnál is bajnokcsapatot hagyott maga mögött, a Videotont és a Siófokot pedig az első osztályba vezette. Amikor fölvetem, hogy az egyéniségéhez inkább illik egy a vácihoz, a siófokihoz hasonló kis csapat, mint mondjuk az FTC, ahol minden a nyilvánosság előtt zajlik, nem tiltakozik, csak finomít az ellentéten. – Az edző nem mindig válogathat az alkalmak között, az pedig magától értetődő, hogy a nyugalom, a csönd alkalmasabb keret a munkához, mint az állandó csinnadratta. Az Üllői úton sem volt gondom, de kétségtelen, az állandó reflektorfény nem az én közegem.