Néha kevés is elég a boldogsághoz

Miközben a Vasas és az FTC vízilabdázói a férfibajnokság idei első igazi rangadójára készültek a Komjádi uszodában, az utóbbi évtizedek hazai és nemzetközi sikereiről tanúskodó piros-kék színű zászlókat úgymond félárbocra eresztették, azaz árboc híján felgöngyölték őket. Most nincs kedvük büszkélkedni az ezer sebből vérző hazaiaknak.

- Vízilabda -

Négy játékosuk és edzőjük, Somossy József ténykedése felfüggesztve, jogerős ítélet még hetekig nem várható; főszponzoruk kiállt mögülük, miáltal a szakosztály költségvetésében több tíz milliós bevételi hiány keletkezett. Keményen bűnhődnek, csalódottak, elkeseredettek, de nem bénultak meg: noha nincs edző, van csapat, amely még így is esélyes a bajnoki döntőbe jutásra. És reménykednek. Hogy miben? Talán abban, hogy a szövetség elnöksége végül amnesztiát hirdet, felmenti a jelenlegi gyanúsítottakat.
Somossy József, mint az várható volt, kijön a mérkőzésre, de aztán – mivel a zsűriasztalnál ülve kellene végignéznie a meccset – inkább úgy dönt, hogy kimegy az uszodából. A nézőtéren ott kuporog viszont csöppnyi kislányával Varga Tamás, közel hozzá Hesz Máté és Mátyás Zoltán.
Ott van Gyarmati Dezső és Jeney László, akik mindig egymás mellett ülnek. Ellenfélnézőbe jött Csapó Gábor, az Újpest trénere, aki csak a saját memóriájában tárolja el a látottakat, ellentétben Gerendás Györggyel, a BVSC trénerével, aki a televíziós állásban kézikamerára rögzíti a mérkőzést. Tőle jobbra a bajnok Domino-BHSE felvevőgépe pásztázza a vizet, mint ahogyan a vasasos kemény mag pásztázza a szemközti lelátórészt, ahová a szünetben letelepszik a Honvéd Kőér utcából megérkező csapata edzőstül. És Vári Attilástul. Szegény Vári, hiába húzott le hosszú-hosszú éveket a Vasasban, azt, hogy a legnagyobb riválishoz igazolt, nem bocsátják meg neki a drukkerek. Erre utalnak a fejéhez vágott sértések, amelyeket jobb nem idézni.
Székely Bulcsúnak nem jut az utálatból, pedig ő is elhagyta a nyáron a Vasast, ráadásul ott tempózik a vízben, az FTC csapatában. Persze ő csak átutazóban járt Angyalföldön – kevesebb az együtt töltött idő, kisebb a csalódás.
Közben megy a rangadó, a tempót 7-4-ig a Vasas diktálja. Gyöngyösi András, az FTC mestere csak mérgelődik, kiabál, legyint. Hamarosan azonban másfajta tűz lobban lángra benne, csapata ugyanis feljön 7-6-ra. Aztán a 4. negyedben Katonás úgy lő kapufás gólt a bal sarokba, hogy még a fantasztikusan hosszú karú, éppen ezért Csitának becézett Kósz sem érhet oda
(7-7). Hátravan még öt és fél perc, kezdődhet elölről minden. A Fradi befogja a váratlanul jött jó szelet: a fiatal Hosnyánszky második góljával 8-7, először vezetnek a vendégek. Nagy bajban van a Vasas, ráadásul Pelle kapusról és a kapufáról ezúttal kifelé jönnek a labdák. Még tizenkilenc másodperc. A játék áll, az óra pörög tovább. Zavar, kiabálás. A játék folytatódik, az óra áll. Négy másodpercig – ennyit kell várni, amíg újraindíthatják. Tizenhárom másodperc, és emberelőnyt kap a Vasas. Öt másodperc: Tóth Frank lövését Pelle kiüti, sarokdobás. Az óra fut, Madarashoz kerül a labda. Leheletfinoman játssza be a kaputól egy méterre vergődő Steinmetz Ádámnak, aki a hálóba húzza a labdát. Mindenki az eredményjelzőre néz: hat tizedmásodperc hátra. Semmi másra nincs idő. Az FTC játékosai a vizet csapkodják mérgükben, a Vasas-tábor úgy ünnepel, mintha a bajnoki címet jelentené ez a gól. Teljes a katarzis a vízben, a vízparton egyaránt.
Pedig ez csak egy szimpla meccs volt az alapszakaszban.
OB I, 2. forduló: Vasas–FTC 8-8 (3-1, 3-2, 1-3, 1-2) Komjádi uszoda, 600 néző, vezette: Kiszely, Marjay. Gólszerzők: Madaras, Binder 2-2, Varga D., Vindisch, Máthé, Steinmetz Á. 1-1, illetve Katonás 3, Nyéki, Hosnyánszki
2-2, Székely 1. További eredmények: Cegléd–Kecskemét 7-7, Szolnok– Szeged 6-10, OSC–BVSC 8-15, Honvéd–Szentes 19-6, Újpest–Eger 9-5.