A futballt továbbra is gólra játsszák

Amint várható volt, a Ferencváros, az utolsó magyar klubként, kedden este kikapott (2-0) Stuttgartban, s kiesett az UEFA-kupából. Így aztán 15 esztendő után legalább még egyet kell várni arra, hogy magyar együttes neve is szerepeljen a kalapban, amikor kisorsolják a harmadik forduló párosítását. E tényen túl leginkább az az elszomorító, hogy a Fradi játékosai egyik találkozón sem tudták bevenni az ellenfél kapuját. Enélkül pedig meglehetősen nehéz reménykedni a továbblépésben...

- LABDARÚGÁS -

Garami József – amint a csapat hazaérkezése után nyilatkozta – csalódott, mert szerinte a zöld-fehérek továbbjutást érdemeltek volna a két mérkőzés alapján. A szakember elmondta azt is: döntőnek bizonyult, hogy a támadók nem tudták kihasználni az adódó lehetőségeket.
Amit a szakmai igazgató nyilatkozott, azzal nem lehet vitatkozni, a mondatai ugyanis a tényeket tükrözik. Azt azonban hozzá kell tenni, mert így pontos, hogy a magyar labdarúgás tán legértékesebb, de egészen biztosan legdrágább csatársorának tagjai 180 perc alatt egyetlen gólt sem értek el. (Újabb kritika lehet, hogy az áhított gól a Békéscsaba elleni pénteki bajnokin sem született meg, tehát 270 perce tart a gólínség…)
Ami a stuttgarti stadionban történt, arról akár mint törvényszerűségről is beszélhetünk. Még akkor is, ha a visszavágó előtt többen a csodát emlegették. Azt, hogy amennyiben sikerülne betalálni Ernst kapujába már az első félidőben, akkor talán „megfogható” lehet az amúgy gyenge lábakon álló VfB. Nem sikerült, így aztán a valóban nem félelmetes, ám a német cél- és erőfutball valamennyi jegyét a játékán viselő hazai csapat úgy kaphatott lábra a kimaradt FTC-helyzetek után, hogy a második félidőre – Felix Magath telitalálatos cseréit követően – már úgy jöhetett ki, hogy előbb-utóbb beveszi Szűcs kapuját. Be is vette. Az külön történet, hogy az első gól jobb helyezkedéssel, a német csatárok jobb lefedezésével elhárítható lett volna, s nem biztos, hogy a 90. percben megítélt büntető előtt Vukmirnak le kellett rántania Amanatidiszt. Bár ez utóbbi tán már mindegy is volt, mert a Fradi játékában – mint ahogy szinte az egész találkozó során – nem volt benne sem az egyenlítés, sem a továbbjutás lehetősége.
Szépíthetjük, kozmetikázhatjuk a két kupameccs bizonyítványát – sokra nem megyünk vele. Alapvetően azért, mert a holnapi sorsoláson nem a Fradi kerül a kalapba, hanem a Stuttgart. Mondhatjuk azt is, hogy egy, a Bundesligában szereplő csapat ellen állt helyt becsülettel a magyar együttes, amit akár fegyvertényként kezelhetünk, de ugyanakkor látnivaló volt az is, hogy „ez” a Stuttgart legyőzhető lett volna még egy olyan Ferencvárosnak is, amelyiknek nem úgy gurul a labda az utóbbi hetekben, ahogyan azt az Üllői úton elképzelik és várják.
A fenti gondolatok után azonban végeredményként és tényként az állapítható meg, hogy a Fradi, mint az idei utolsó magyar „kupamohikán,” nem élte meg nemhogy a karácsonyt, de még a Katalin- vagy a Luca-napot sem.
Ahogy megszokhattuk ezt már az elmúlt években…
*
További eredmények az UEFA-kupa 2. fordulójából: Girondines Bordeaux (francia)–Djurgarden (svéd) 2-1 (tj.: a Bordeaux 3-1-gyel), Amica Wronki (lengyel)– Malaga (spanyol) 1-2 (tj.: a Malaga 4-2-vel).

Meccs előtt fogda. Német sajtójelentések szerint 1200-an kísérték el a Ferencvárost Stuttgartba, s a mérkőzés előtt körülbelül 50 szurkolót vettek őrizetbe a kritikus két-három órára. A helyi rendőrség sajtóreferense az MTI érdeklődésére elmondta: a mérkőzés előtt „a rendőrök részéről semmiféle túlkapás nem történt”, csak az esetleges rendbontás megelőzése érdekében „gyűjtötték be” a többségükben ittas vendégdrukkereket. Az intézkedésnek köszönhetően a városban nem volt verekedés vagy más atrocitás, s anyagi kár sem keletkezett. Egy kivételével valamennyi ferencvárosi futballszurkolót szabadlábra helyezték kedd este a visszavágó után, az előzetes letartóztatásba helyezett szurkoló ellen érvényes elfogatóparancs volt Németországban.
*
Szurkolói panasz. Egy szurkoló – Magyar Balázs – felhívta szerkesztőségünket, hogy elmondja, milyen atrocitások érték Stuttgartban. – Már délelőtt fogva tartottak minket a stadion alagsorában, pedig csak fotókat akartunk készíteni a pályáról. Néhány óra elteltével kiengedtek bennünket. Akkor kérdeztük meg az egyik rendőrt, hogy a mérkőzés előtt az utcán szurkolhatunk, énekelhetünk-e, s azt válaszolta, igen. Délután mintegy harmincötünket körbevettek, rabszállítókba zsúfoltak, s bevittek a rendőrségi fogdába. A találkozó előtt „szabadultunk”, hogy aztán a meccs előtt a stadion bejáratánál elvegyék tőlünk a magyar zászlókat, s lovas rendőrök támadjanak ránk. Nem voltunk részegek, kábítószert sem fogyasztott senki, s nem viselkedtünk rasszista módon.