Élre tör az örök második

Ma már kórusban skandálja a közönség Dragan Djukics, a Pick Szeged vezetőedzőjének nevét a hazai meccseken. Egyre többen csatlakoznak a Tisza-parti szurkolótáborhoz – különösen a rangadókon – Jugoszláviából, és együtt éltetik a szerb származású, a belgrádi testnevelési egyetemen végzett trénert. A nyár közepétől sikert sikerre halmoz Djukics mester, hiszen a Veszprém legyőzésével csapata a magyar bajnokság éllovasa lett, s az augusztusban rajtolt Közép-európai Ligában sem kapott ki eddig senkitől sem.

-KÉZILABDA-
Djukicsot az a megtiszteltetés érte, hogy jugoszláviai Palánkán megtartott tanácskozáson, ahol a liga résztvevői összeállították a Kelet és a Nyugat all stars csapatát, a keleti gárda – Szeged, Vardar Skopje, Metaloplastika Sabac, Pelister Bitola – kapitányának választották meg. Egyébként az összejövetelen nemcsak arról döntöttek, hogy a gálát december 20-án, Banja Lukán rendezik meg, hanem azt is elhatározták, hogy a Közép-európai Ligába német, spanyol és francia csapatokat hívnak meg. Djukics szerény, hiszen úgy véli, kapitánnyá választása a magyar kézilabda elismerése is, az pedig elve, hogy mindig csak a soron következő feladattal foglalkozzon. Például azzal, hogy a KEK-ben minél tovább jusson a csapat; az első ellenfélen, a holland De Grootgroep gárdáján való túljutást egyenesen kötelkezőnek tartja. (Véleményét alátámasztja, hogy az első meccsen biztosan nyert idegenben a csapata.) A kérdésre, hogy a Szeged képes-e eljutni a KEK döntőjéig, az edző óvatosan válaszol: „Komolytalan lenne, ha igent mondanék, hiszen a német, a spanyol, a svéd és a dán bajnokság legerősebb gárdái is résztvevői a kupának, ezért meggyőződésem, hogy mindig a pillanatnyi forma dönt majd a továbbjutásról.”
Mindenesetre a szegedi szurkolók csalódottak lennének, ha kedvenceik nem jutnának el (legalább) az elődöntőig. Bizakodásukat az edző személye is táplálja. Djukicsról városszerte szuperlatívuszokban beszélnek: azt hangoztatják, sikerének legfőbb titka, hogy jól ötvözte a jugoszláv és magyar kézilabdázás meghatározó jegyeit és erényeit.
A tréner elismeri: arra törekszik, hogy megtanítsa a szegedieknek a jugoszlávoknál honos totális támadójátékot, de úgy, hogy ne csorbítsa a magyarokra jellemző biztonságos védekezést. Segítségére van ebben a két válogatott idegenlégiós, Eklemovics és Matics is, de cáfolja azokat a híreszteléseket, miszerint további jugoszláv kiválóságokat szeretne Szegedre hozni. A Közép-európai Liga küzdelmeit kifejezetten arra szánja, hogy még inkább összekovácsolja a gárdát. Szerinte a magyar bajnoki szezon második felében érik be majd igazán a munkája, a csapat akkor még sikeresebb lesz. Olyannyira, hogy meggyőződése: a Veszprémmel való versenyfutásban ezúttal a Szeged lesz a befutó, a csapatot végre nem örök másodikként tartják majd számon idehaza.
Djukics mester persze pontosan tudja, hogy kimondani könynyebb az ilyesmit, mint megvalósítani, azt sem kétli, hogy a riválisoknak – a Veszprém mellett a Dunaferrnek – is lesz még néhány szavuk a dologhoz. Ugyanakkor meggyőződése, hogyha a Szeged lendületre lel, nehéz lesz megállítani. Nem csupán azért, mert jók a játékosok: nagyon vágynak már arra, hogy mindenki az ő sikereikrtől beszéljen , azért is, mert most szinte az egész város a csapat mögött áll, régen volt olyan a hangulat a csarnokban, mint mostanság.
*
Férfi KEK, a 16-ba jutásért, első mérkőzés: De Grootgroep (holland)–Pick-Szeged 26-31 (magyar gólok: Matics 6, Buday 5, Mezei, Kotormán, Eklemovics 4-4, Berta 3, Bajusz, Laluska 2-2, Doros 1). Férfi EHF-kupa, a 16-ba jutásért, első mérkőzés: Partizan Beograd (jugoszláv)–Dunaferr 26-25 (magyar gólok: Kertész 6, Bene, Krivokapics 5-5, Katzirz 4, Rosta, Kuzmicsov 2-2, Marcinkevicius 1). Férfi Bajnokok Ligája, A-csoport, 1. forduló: Wisla Plock (lengyel)–Veszprém 25-30 (magyar gólok: Dzomba 9, Lazarov, Perez 6-6, Pásztor 4, Éles, Zsigmond 2-2, Gál 1).