Nincs gyász a vereség után

A szerdai Magyar Kupa-mérkőzések közül a Tápiószecső– Újpest mérkőzés hozott hatalmas meglepetést. Az egy hónapja még az UEFA-kupában érdekelt lila-fehér csapat gyenge játékkal szenvedett 1-0-s vereséget az NB III-ban szereplő ellenfelétől, s címvédőként még a legjobb 16 közé sem került. A sokkoló eredmény után Szabó Andrást, az Újpest vezetőedzőjét kérdeztük a bukás okairól és következményeiról.

- LABDARÚGÁS -

Amikor Szabó Zsolt bíró véget vetett a tápiószecsői találkozónak, a világ legboldogabb tizenegy futballistáját a Pest megyei csapat pályáján lehetett megtalálni. Feltételezhetően a mozdonyvezető is be volt építve, mert lassított a gyorssal, s hosszan tartó füttyszóval köszöntötte a kis csapatot. A pályát közben szétszedték a játékosok és a nézők, olyan ünnepet varázsolva a gyepre, amelyhez foghatót nemigen láthattak még errefelé. Vitathatatlan, a szecsői amatőrök emlékezetes győzelmet arattak a pesti „milliomosok” fölött, a forduló meglepetését szolgáltatva ezzel.
Szabó András még a mérkőzés másnapján is a vereség megemésztésével próbálkozott.
– Sok jót nem lehet mondani ilyen meccs után. Ellenkezőleg. Csak rosszat, csak kritikát lehet megfogalmazni a csapattal szemben, mert a tápiószecsői vereség tényleg szégyenteljes volt.
– Hogy kicsit azért megvigasztaljam, Spanyolországban kiesett a kupából a BL-ben kiválóan szereplő Valencia, Németországban pedig a Dortmund.
– Az az ő bajuk, bennünket nem vigasztal. Biztosan megkapták a letolást.
– Gondolom, ez történt az újpesti futballistákkal is.
– Mondtam nekik egyet s mást, azt viszont nem vethettem a szemükre, hogy nem hajtottak, hogy lélek nélkül játszottak, vagy hogy félvállról vették az ellenfelet. Ez ugyanis nem lett volna igaz.
– Valóban nem csak a focicsukák voltak a pályán, mert küzdöttek a játékosai. Ha viszont ezt vesszük, akár még nagyobb a szégyen. Ennyit tudnak?
– Aki ismeri a csapatot, tudja azt is, hogy ennél jóval többre képes. Tipikusan olyan meccset játszottunk, amelyen az égvilágon semmi nem jött be. Amikor tíz emberrel maradt az ellenfél, azt hittem, öszszetörik, s gólokkal nyerünk.
– De nem tette meg ezt a szívességet, így aztán, hogy önt idézzem, maradt a szégyen.
– Nem tesszük ki az ablakba ezt az eredményt, viszont gyászt sem csinálunk belőle. Kikaptunk, kiestünk, de sokáig nem siránkozhatunk fölötte. Szombaton délután már a Videoton ellen lépünk pályára, erre kell felráznom a játékosokat. Nincs is más választásunk, mint hogy a bajnokságra figyeljünk. Négy forduló lesz még az idén, az első három között kellene telelnünk, különben…
– Az ilyen mondatokat szokták úgy befejezni, hogy „különben megy az edző”…
– Sok példát lehetne mondani arra, hogy egy edző bármikor, bárhonnan, bármikor mehet. Nekem, nekünk, most a hátralévő négy bajnokin kell bizonyítani. Mondjuk úgy, hogy szerzünk tíz pontot.
– Kaptak-e büntetést a játékosok a szecsői leszereplés után?
– Mint mondtam, nem szórakozták el a meccset, így aztán a magam részéről nem osztottam büntetéseket. Ez a klubvezetés dolga lehet.
Megkérdeztük a büntetésről Gyulay Zsoltot, az Újpest FC Kft. ügyvezető igazgatóját.
– A délelőttöt a játékosokkal töltöttem, s a beszélgetés végén azt mondtam nekik, hogy ami elhangzott az öltözőben, az nem publikus. Így természetesen én sem mondhatok semmit.