Gera hite a zöld-fehér mez

Sebtiben összehívott sajtótájékoztatóra invitálta tegnap délben a Ferencváros labdarúgócsapatának vezetősége a sajtó munkatársait. A téma adott volt: vajon elköszön-e az Üllői úttól Gera Zoltán, a zöld-fehérek csatára, netán marad a csapatnál. A közel háromnegyed órán át tartó tájékoztatón valójában csupán egyetlen tény hangzott el: Gera 2005. június 30-ig az FTC futballistája marad. Ezt az „egymondatost” azonban akár a távirati irodán keresztül is közölhette volna a labdarúgó kft.

Ismét bebizonyosodott, hogy vannak, s feltételezhetően még sokáig lesznek is olyan kérdések és tabuk a magyar sportban, esetünkben a labdarúgásban, még közelebbről a Ferencvárosban, amelyeket nagyobb és mélyebb titok övez, mint mondjuk az Egyesült Államok háborús készülődését Irak ellen. Erről ugyanis jószerivel többet tudhat meg a hétköznapi ember, a napi politika és élet iránt érdeklődő, mint amennyi kiszivárgott – pontosabban, amennyit kiszivárogtattak – Gerával kapcsolatban az elmúlt héten az Üllői úton.
Azt és annyit azonban kértek akkor az újságíróktól, hogy értsék meg a helyzetet, legyenek türelemmel, kellő időben mindenki mindent megtud a 24 éves futballista jövőjéről, akinek a pályafutása – nem túlzás leírni – százezreket érdekel. A kérés jegyében mindenki „visszafogta magát”, legfeljebb találgatott: Mönchengladbach, netán 1860 München, esetleg Brescia, vagy valamelyik francia élcsapat?
A tegnap reggeli invitálás után, miszerint a Fotex-székházban felszáll a füst, mindenki joggal hitte: Szeiler József, a labdarúgó kft. ügyvezetője képbe hozza az újságírókat, s rajtuk keresztül azokat, akiket érdekel a játékos további sorsa.
Délben aztán kiderült a Várszegi-birodalom egyik tanácstermében, hogy a szerződő felek – vagyis Gera Zoltán és a FTC Labdarúgó és Sport Kft. – csupán egy, amint azt már leírtuk, „egymondatos” hírrel lepte meg a nagyszámú érdeklődőt.
Íme az ügyvezető mondandójának a lényege, nem szó szerint idézve: a Ferencváros 2005. június 30-ig szerződést hosszabbított Gera Zoltánnal, a klub játékosával.
A tájékoztató további részében csak azzal gyarapodhatott a hallgatóság, hogy tapasztalhatta: Szeiler nem csupán megbízható kapusa, tanult és értelmes sportolója volt egykoron a zöld-fehéreknek, de az elmúlt időszakban megtanult nyilatkozni úgy is, hogy nem mond, nem árul el semmit…
Az ugyanis kevésbé volt érdekes, hogy már tavaly március óta folynak a tárgyalások a felek között, az sem, hogy módszeresen építik a jövő Ferencvárosát, miként csak áttételesen tartozott a tájékoztató témájához az is, hogy hány játékost épített be a csapatba a szakvezetés az elmúlt időszakban. Ezek ugyanis egy másik tájékoztató témájául szolgálhattak volna…
Nem érkezett válasz arra, pedig többen is kíváncsiskodtak az ügyben, hogy vajon milyen anyagi vonzata van az új egyezségnek (csupán az hangzott el, hogy „jobb kondíciók”), mint ahogy azzal sem lehettünk tájékozottabbak, hogy mely klubok érdeklődtek a csatár iránt.
Gera is felkészült volt – felkészített. Elmondta: két és fél éve van a Fradiban, kiválóan érzi magát, sok barátja van az Üllői úton, Garami mestertől rendkívül sokat kapott, saját maga hozta meg a döntést, miután kikérte a barátai, az ismerősei és a szakemberek véleményét, s a Hit Gyülekezetének semmi köze sincs az aláírt szerződéséhez…
– Tudom, van, aki hülyének néz, s van, aki átölel, hogy a Fradiban maradtam… – tette hozzá végezetül ezen a furcsa tájékoztatón.