Elber könnyen nagyvonalú

A Bayern München háza táján ezekben a napokban minden a holland Roy Makaay körül forog. A holland csatárért a spanyol La Corunának átutalt tizenhétmillió-nyolcszázezer euró a második legmagasabb összeg, amit a Bundesligában labdarúgóért valaha is kifizettek (a brazil Amoroso huszonötmillióért érkezett Dortmundba Pármából). Uli Hoeness, a bajorok menedzsere így foglalta össze reményeit: „Gólokat várunk Makaaytól, semmi mást!”

-LABDARÚGÁS-
Hiába a megállapodás, a Makaay-gólokra még várnia kell a tizennyolcszoros német bajnoknak. A holland már megérkezett ugyan új állomáshelyére, de hivatalos bemutatására nem került sor. A spanyolok még mindig nem írták alá a szerződést, sőt újabb követeléssel léptek fel: a Bayern vállalja magára a csatár nevelőegyesületének, a Vitesse Arnheimnek járó pénz (850 ezer euró) kifizetését. Elvégre a FIFA idevágó előírása szerint a transzferösszeg öt százaléka illeti meg azt a klubot, ahol a futballista a pályafutását kezdte. Uli Hoeness szerint ezt a terhet a La Corunának kell vállalnia. „Mit használnak a Münchenből érkező milliók, ha azok egy részét tovább kell küldeni?” – hangzott Augusto César Lendoiro Deportivo-elnök válasza.
A holland csatár körüli cirkusz tehát tovább tart. Első edzésén Ottmar Hitzfeld edző felügyelete mellett – harminchat fokos hőségben, több ezer szurkoló jelenlétében – illegálisan vett részt, hiszen még nem a klub alkalmazottja. Ennek megfelelően a csak „vendégként” megjelenő játékos nem nyilatkozhatott senkinek. Hitzfeld abban bízik, hogy a keddre tervezett edzőmérkőzésen a Nürnberg ellen végre pályára küldheti a csatárt.
Mindenesetre Makaay megjelenése azonnal felveti a kérdést, hogy hány dudás fér meg egy csárdában. Giovane Elber azt vallja: „Royjal még erősebbek leszünk, biztos, hogy hogy jól megértjük majd egymást.” A gólkirály szavai minden bizonnyal őszinték, hiszen nincs oka a féltékenykedésre, a bajnokság végén minden körülmények között megválik a klubtól. Nincs az az ajánlat, amiért megváltoztatná a brazil az elhatározását: „Jövőre távozom, még akkor is, ha nehéz szívvel teszem.”
A harmincéves Elber 1997-ben szerződött Münchenbe, ahol egyedülálló sikereket ért el: négyszer lett német bajnok, háromszor kupagyőztes, a Bajnokok Ligája serlegét és a Világkupát 2001-ben emelhette a magasba. A rapszodikus labdazsonglőrt rengetegszer ünnepelték, de legalább annyiszor kritizálták is, így érthető, hogy az emlékei nem annyira a stadionokhoz, mint inkább a bajor hegyekhez kötődnek majd. Például a Tegernsee partjához, ahol rendre a Bayernnel készült. „A Hotel Bachmaier ablakából látható vidék fog majd a legjobban hiányozni” – mondja Elber, majd visszatérve a jelenhez, biztos benne, hogy az utolsó éve nem lesz sétagalopp. „Ha a Bajnokok Ligájától kénytelenek lennénk ismét már a kezdet kezdetén elbúcsúzni, akkor a szurkolók biztos megesznek bennünket, nincs olyan hely, ahová elbújhatnánk” – állítja. „Bajnokság, kupa, Bajnokok Ligája – búcsúzóul triplázni akarok a Bayernnel. A Bundesligában huszonöt, a Bajnokok Ligájában hét gólt tűztem ki magam elé.”
Hasonló határozottsággal munkálkodik jövője tervezésén is; Itáliába, Spanyolországba vagy Portugáliába készül, ahol még két évet szeretne játszani. Ezt követően visszatér Brazíliába, ahol két, nem éppen egymással összefüggő foglalkozást űzne: marhatenyésztő és futballmenedzser. „A brazil tehetségeket nem csak át akarom hozni Európába, hanem segíteni is akarok nekik a beilleszkedésben. A menedzserek többsége ugyanis megvásárol, mondjuk, ötvenezer euróért egy tehetséges fiatalt, majd miután az összeg ötszörösét zsebre vágja, magára hagyja. Mint az emberkereskedők… Én más úton akarok járni.”
A Bayern szolgálatában elért fényes sikersorozat azonban csak szerény vigasz arra a csalódásra, ami hazájában érte, a brazil válogatott tagjaként nem szerepelhetett világbajnokságon. „Ezért azonban csak magamat okolom. Amikor meghívtak a válogatottba, egyszer sem tudtam meggyőző teljesítményt nyújtani, és ami fájóbb: nem lőttem gólokat.” Így aztán hiába beszélnek róla Európában felsőfokon, a brazil válogatottban mindössze tizenötször jutott szóhoz.
*
A Bundesliga 2. fordulójában a Bayern München csak Owen Hargreaves utolsó percben lőtt góljának köszönheti, hogy egy pontot elhozott Hannoverből.
Lisztes Krisztián csapata, a Werder Bremen hazai pályán 1-1-es döntetlen ért el a Borussia Mönchengladbach ellen. Lisztes végigjátszotta a meccset, sőt a 64. percben az ellene elkövetett szabálytalanság miatt megadott tizenegyesből lőtte a Werder gólját Ailton. Vasárnap a VfB Stuttgart a Hertha BSC-t fogadta. A Stuttgartban Szabics Imre a szünetben lépett pályára, a berlinieknél Király védett (jól); játszott Dárdai Pál is. A mérkőzésen gól nem esett, 0-0 lett a végeredmény.
Bundesliga, 2. forduló: Hannover–Bayern München 3-3, Werder Bremen–Mönchengladbach 1-1, Köln–Kaiserslautern 1-2, Freiburg– Rostock 2-2, Bochum–Hamburger SV 1-1, Dortmund–Wolfsburg 4-0, Eintracht Frankfurt–Leverkusen
1-2, VfB Stuttgart–Hertha BSC 0-0.